Egyszerű orvosi maszkban jelent meg a kínai elnök, Hszi Csin-Ping a nyilvánosság előtt, amikor több olyan helyet is meglátogatott Pekingben, ahol a koronavírussal küzdenek, a többi közt egy kórházat is.
Az eseményről negyvenkét másodperces videót is megosztott az állami adó, a CCTV. Ezen azt látni, ahogy röviden egészségügyi dolgozókkal beszélget, akik még az elnök testhőmérsékletét is megmérték.
Mindezt bármiféle hang nélkül, egy lassú zongoraszóval a háttérben.
A CNN szerint az elnök január vége óta először jelent meg nyilvánosan a vírussal kapcsolatosan, ráadásul az azóta eltelt időben az újságok címlapjairól és hírműsorokból is eltűnt. Utoljára az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) főtitkárával találkozott nyilvánosan, aki rendkívüli módon dicsérte a kínai erőfeszítéseket. "Döbbenetes a kínai vezetés és a nép eltökéltsége, hogy megfékezzék a koronavírus-járványt. Ők szenvednek a legtöbbet. Ők és a gazdagságuk viseli a járvány terheit, és ők hozzák a legtöbb áldozatot a megfékezése érdekében" – mondta akkor a főtitkár.
Pekingben eddig három halottja és néhány száz diagnosztizált betege van a koronavírusnak, a kínai főváros körülbelül ezer kilométerre van a hupeji tartománytól és Vuhantól, a vírus epicentrumától.
Közben egy másik drámai aláfestős zenés felvétel is megjelent, ezen az utcai fertőtlenítés látható.
Keddre a halottak száma 1000 fölé emelkedett, a fertőzöttek száma pedig 43 ezer fölé. A BBC írja, hogy a koronavírus helyzetének kezelése miatt Kína ezután
több magas rangú tisztviselőt is leváltott a posztjáról.
Így a Hubeji Egészségügyi Bizottság elnökét és párttitkárát, és a helyi Vöröskereszt igazgatóhelyettesét is.
A kínai kormányt több helyről is támadás és kritika érte korábban a koronavírus kezeléséért. Hétvégén egy koronavírusról valósághűen és kritikusan tudósító kínai újságíró tűnt el Vuhanból, előtte pedig a koronavírusra elsők között figyelmeztető orvos halt meg a vírusban.
A járvány terjedését a kritikus első szakaszban a kínai kormány nagy erőfeszítésekkel tussolta el, és keményen büntette azokat, akik megpróbálták megkondítani a vészharangot. Bár időközben Kínában a világ egyik legszigorúbb karanténjét vezették be, több tízmillió embert vágtak el a külvilágtól, a jelek szerint már mindhiába. A New York Timesnak megszólaló szakértők szerint a kezdeti titkolózás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vírus elszabaduljon. A betegség feltűnését követő két hétben ugyanis a helyi hatóságok befogták az orvosok száját, és nem engedték, hogy figyelmeztetést adjanak ki. A negatív hírek ugyanis nem tettek volna jót a vezetők reputációjának, ami különösen rosszul jött volna a januári éves tanácsülések előtt.
A vuhani egészségügyi szolgálat még aznap közleményt adott ki, miszerint valóban ápolnak néhány tüdőgyulladásos beteget, de a betegség gyógyítható és nincs ok a pánikra.
Január első hetére a vuhani 5-ös számú kórház ügyeletére egyre több ember érkezett koronavírusos tünetekkel, sokszor családtagok. Nem volt kétség többé, a vírus emberről emberre terjed. Január 7-én kapott nevet a vírus (nCoV), négy nappal később a kínaiak nyilvánosságra hozták a vírus genetikai térképét a világ előtt – ez volt az a lépés, amelyet sokan méltattak, mint előremutató lépést a rezsim részéről.
DE EZ MÁR SZŰK EGY HÓNAPPAL A JÁRVÁNY ELSŐ JELEI UTÁN TÖRTÉNT MEG.
Kínában élő olvasóink egyike korábban az Indexnek azt mondta, a lakosságot hangosbemondókon tájékoztatják: egy autó jár körbe a kisváros lakóparkjában, ahol ő él, a tetejére szerelt hangosbemondón pedig arra szólították fel őket, hogy ne terjesszenek rémhíreket, mert annak súlyos következményei lehetnek, a téves információk terjesztői börtönbüntetést is kaphatnak.
(Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök az új koronavírus járvány terjedésének megakadályozására tett intézkedésekről tájékozódik Peking egyik kerületében 2020. február 10-én. Fotó: MTI / AP / Xinhua / Pang Hszinglej)