Az izraeli külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy
Izrael beszünteti az együttműködést az ENSZ emberi jogi főbiztosával, Michelle Bachelettel,
Méghozzá azért, mert a Bachelet által vezetett hivatal (ONHCR) előző nap nyilvánosságra hozott egy 2016 óta gyűjtött listát a ciszjordániai zsidó telepeken üzleti tevékenységet folytató vállalatokról. A listán szereplő 112 cég közül 94 izraeli, beleértve az összes nagyobb bankot, állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatot, valamint a Bezeq, a HOT és a Cellcom telekommunikációs óriásokat. A 18 külföldi céget is tartalmazó listán van továbbá az egyszer már a ciszjordániai szállásait törlő, majd mégis visszakozó Airbnb, a Booking.com, az Expedia és a TripAdvisor.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosságának – több más nemzetközi szervezethez hasonlóan – az a problémája, hogy a ciszjordániai zsidó települések alapvetően sértik a nemzetközi jogot (hiszen az 1967-ben meghódított területeken létesültek), és a települések, illetve az azokat összekötő utak és a zsidó telepesek biztonságát szavatoló izraeli katonai létesítmények és ellenőrzőpontok sőlyosan sértik a helyi palesztin lakosság jogait. Ezért aki a ciszjordániai telepeken gazdasági tevékenységet folytat, az lényegében egy emberi jogokat sértő gyakorlaton nyerészkedik. Nem véletlen, hogy palesztin szervezetek a „nemzetközi jog győzelme”-ként ünnepelték a lista közzétételét.
Jiszráel Kac külügyminiszter hivatalának közleménye szerint a lista viszont csak a „Bojkott, Tőkekivonás, Szankciók” (BDS) elnevezésű nemzetközi "Izrael-ellenes mozgalom kampányát szolgálja", és a külügyminisztériumnak szándékában áll megvédeni velük szemben a felsorolásban szereplő, Izraelben működő vállalatokat.
Ez a lista szégyenteljes behódolás az Izraelnek ártani akaró országok és szervezetek nyomásgyakorlásának.
Egyelőre nem világos, hogy miféle gyakorlati következményekkel jár az érintett cégek számára a listára való felkerülésük – a külügyminisztérium is hangsúlyozta, hogy az adatbázisnak nincsenek valós jogi következményei -, de az izraeli lépés azt jelenti, hogy az ENSZ ezen hivatalával fennálló kapcsolatok korlátozása azt jelenti, hogy az izraeli hivatalnokok nem válaszolnak a lista összeállításáért felelős főbiztosság megkereséseire.
A bejelentés az Izrael és az ENSZ közötti együttműködés további korlátozását jelenti izraeli részről, hiszen Jeruzsálem 2012-ben megszüntette az együttműködést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával, 2019-ben pedig az Egyesült Államokat követve kilépett a világszervezet Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO).
Az ellenzéki centrista Kék-fehér párt élén álló Beni Ganz – Trump január végén bejelentett, igen ellentmondásos „béketervé”-hez hasonlóan – ebben az ügyben is felsorakozott a kormányoldal mögé. Szerinte a lista közzététele fekete napot jelent az emberi jogok számára, és
az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elvesztette kapcsolatát a valósággal.
(MTI)