Ötezer tálib foglyok kellene szabadon engednie az afgán vezetésnek azután, hogy az országot egykor ellenőrzésük alatt tartó iszlamista fegyveres csoport megállapodott az Egyesült Államokkal Katarban. A szombati egyezmény aláírása azonban Afganisztán legitim vezetésének feje felett történt, az ország elnöke tiltakozik az ellen, hogy börtöneikből kiengedjék a radikálisokat, még akkor is, ha cserébe a tálibok ezer fogoly szabadon bocsátását ígérték.
Asraf Gani szerint a foglyok elengedése nem lehet a Kabullal folytatandó tárgyalások előfeltétele, legfeljebb annak része - írta a BBC. Márpedig, a katari megállapodás szerint a tálibok a béketárgyalásokat csak ezután kezdenék meg az afgán vezetéssel. Asraf Gani hangsúlyozta, hogy a szabadon bocsátásról Afganisztán és nem az Egyesült Államok dönt.
Az ötezres szám azt jelentené, hogy Kabul a fogvatartott egykori radikális fegyveresek felét engedné ki a börtönökből, lényegében a béketárgyalások megkezdésének ígéretéért cserébe.
A tálibok elleni amerikai beavatkozás 2001-ben indult meg. A nemzetközi akció - amelyben magyar katonák is szolgálatot teljesítettek - elérte a tálibok visszaszorítását, bár teljes sikerre nem vezetett. 2018 óta ráadásul ismét aktivizálódtak a tálibok, az ország területének kétharmadán hajtottak végre akciókat és az ország több mint tizede felett kontrollt gyakorolnak.
Az Egyesült Államok belefáradt történelme leghosszabb konfliktusába, 18 év után a térség elhagyásáról döntött. Tavaly közölte, hogy egy-másfél év alatt kivonja 15 ezres kontingensét az országból. Ennek a döntésnek a része a katari megállapodás is, ám Kabul vitatja, hogy a washingtoni döntés a békéhez és nem a tálibok újbóli megerősödéséhez vezet.