A magyar nyelvi jogok vélelmezett bővítése ellen rendezett tüntetést vasárnap Bukarestben több, főleg Székelyföldön tevékenykedő, román civil szervezet - írja az MTI.
Ahogy arról az Index is beszámolt, tavaly júliusban is volt hasonló tüntetés, akkor a kormány székháza előtt demonstráltak a résztvevők a sürgősségi rendelettel hatályba léptetett új közigazgatási kódex ellen. A tüntetők ezúttal az elnöki hivatal közelében gyülekeztek.
Több mint száz tüntető érkezett a román fővárosba autókkal és kisbuszokkal
a Nemzet Útja nevű egyesület felhívására, hogy román nemzeti lobogókat lengetve az elnöki hivatal hátsó bejáratával szemben lévő, az utász hősök emlékműve elé vonuljanak, amelyet román nemzeti színű óriáslobogóval kerítettek el és körülálltak.
A tüntetők közül többen román népviseletbe öltöztek, tábláikon szerepelt "A nemzetállamot a románok vérével írták az alkotmányba" és "A román nyelv Románia egyedüli hivatalos nyelve" feliratok is szerepeltek az MTI szerint.
A tüntetésen felszólalt Mihai Tirnaveanu, a Nemzet Útja egyesület vezetője. Ő arról beszélt, hogy az új közigazgatási kódex valójában a helyiről központi szintre emeli a kisebbségi anyanyelv használati jogokat, ez pedig Tirnaveanu szerint országszerte második hivatalos nyelvvé teszi a magyart.
A tüntetők petícióban követelték az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a kifogásolt jogszabályokat, és vezetőjük biztatására percekig "A román nyelv az egyedüli úr!" jelmondatot skandálták.
A tüntetés előzménye, hogy február közepén a román alkotmánybíróság alkotmányosnak találta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel tavaly nyáron hatályba léptette az új közigazgatási kódexet az akkori szociáldemokrata kormány.
A székelyföldi román egyesületek eredetileg múlt vasárnapra hirdették meg újabb bukaresti tüntetésüket, de a térfoglalást a főváros alpolgármestere akkor nem hagyta jóvá, arra hivatkozva, hogy a demonstráció zavarná az elnöki hivatal működését.
Korábban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is bírálta a közigazgatási törvénykönyv kormányrendelettel elfogadott változatát, arra hivatkozva, hogy csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent a korábban hatályos anyanyelvhasználati rendelkezésekhez képest.