Benjamin Netanjáhu pártjának a kormányfő ellen folyó korrupciós perek és a kampánya utolsó előtti napján kirobbant botrány ellenére sikerült megnyernie a hétfői izraeli parlamenti választást, és a törvényhozás 120 mandátumából 37-et bezsebelnie – derült ki a 13-as csatorna hétfő késő este publikált exit polljából. Azaz miután 2019 szeptemberében a Likud 6 mandátumot vesztett áprilisi eredményéhez képest, most ebből ötöt sikerült visszaszereznie. Ami Netanjáhu szempontjából még fontosabb, eddigi koalíciós partnerei, a vallásos szélsőjobboldali pártok összesen 23 mandátumot szereztek, azaz
az összesen 60 képviselői hellyel karnyújtásnyi távolságba került a kormánytöbbség. Igaz, ehhez még egy képviselőt meg kell győzni a kormányalakítási tárgyalásokon.
Egyébként Netanjáhu egy újabb miniszterelnöki ciklussal sem szabadulna meg az ellene indult három korrupciós eljárástól, de politikai mozgástere nyilván megnőne, ha nem ügyvezető kormányfőként kéne lavíroznia.
Riválisa, a Beni Ganc volt vezérkari főnök által vezetett Kék-fehér elnevezésű, 2018-ban alakult formáció csak egy mandátumot vesztett, így összesen 32 képviselőt küldhet a kneszetbe. Ahogy szeptemberben, úgy ismét az arab pártok Közös Listája lett a harmadik, méghozzá a 13-hoz képest egy helyet javítva, 14 mandátummal – mondjuk eredményük abból a szempontból irreleváns, hogy egyik nagy pártformáció számára sem jöhet szóba koalíciós partnerként. A választás nagy vesztese a valaha dicsőbb napokat látott Munkapárt, a zöld baloldali Merec és a Geser pártszövetsége volt, mely tagpártjai tavaly őszi szerepléséhez képest öt mandátumot rontott, és csak 6 képviselői helyet szerzett.
A kormánykoalíciót 2018-ban felrobbantó, elsősorban a volt Szovjetunióból bevándorlókat, illetve azok leszármazottait képviselő, szekuláris nacionalista Jiszrael Béténu (Izrael a Hazánk), illetve elnöke, a volt hadügyminiszter Avigdor Libermann számára sem jött be a két blokk közötti több mint egyéves kötéltánc: két helyet vesztve, 6 mandátumra számíthat.
Az exit poll hitelességét erősíti, hogy egy másik tévécsatorna, a 12-es, illetve az izraeli közszolgálati adó, a Kan exit pollja is nagyon kis eltérésekkel, de ugyanezt az eredményt hozta ki; a Netanjáhu vezette koalíció mind a három exit poll szerint 60 mandátumra számíthat. A felméréseket az egybevágó mérések miatt minden párt valós eredményként kezelte, Benjamin Netanjáhu kijelentette: „Nagy győzelem ez Izrael számára”, a miniszterelnökről – úgy tűnik – harmadszori nekifutásra is visszapattanó Beni Ganc azt posztolta, hogy „folytatjuk az értetek vívott harcunkat”. A Közös Lista vezetője is ünnepelt, Ajmán Odeh szerint a 14-15 mandátum
a parlamentarizmusban tett legnagyobb előrelépés az arabok és a zsidók számára egyaránt.
A végeredmény csak éjszaka születik meg, de mivel utolsóként az inkább jobbra szavazó fegyveres erők tagjainak szavazatai érkeznek be, ezért lehet, hogy Netanjáhu koalíciója kedd hajnalra eléri a bűvös 61 mandátumot.
Ahhoz képest, hogy a mintegy 6 453 255 izraeli választópolgárnak tizenegy hónapon belül már harmadszor kellett voksolnia, és többen tartottak attól, hogy a koronavírustól való félelem is visszatartó erő lehet (5630 választó csak különleges biztonsági körülmények között, koronavírus-gyanú miatt felállított karanténokból szavazhatott), a végső, 71 százalékos részvételi arány nemcsak az április és szeptemberi részvételt múlja felül, hanem 1999 óta a legjobb eredménynek számít (Ehud Barak ekkor vetett véget Netanjáhu első miniszterelnöki ciklusának). Bár egyelőre nem jöttek ki elemzések, de a 14-15 arab mandátumból arra lehet következtetni, hogy a palesztin területen létesített illegális zsidó telepek Izraelhez csatolása, illetve Netanjáhu már hagyományosnak mondható arabellenes gyűlöletkampánya a zsidó állam arab polgárait is a szokásosnál nagyobb számban mozgósította.