Hétfőn Magyarországon is bezárják az általános és középiskolákat is az egyetemek után, amit az EU 27 országából eddig 20 tett meg országosan, további négy pedig részlegesen. Ez utóbbiak: Franciaország, Hollandia, Németország és Spanyolország. A spanyolok azonban hétfőtől lényegében a teljes lezárás felé mozdulnak el, 10 millió diák marad otthon – írta az El País angol nyelvű kiadása.
A közép- és általános iskolai oktatást egyelőre korlátozás nélkül fenntartó országok Finnország, Svédország és Ciprus. De az egész, kontinensen is csupán csak további hat ország van, ahol még nem zártak be az iskolák: Törökország, Oroszország, Belarusz, Szerbia, Montenegro és Izland.
Magyarország szomszédai közül tehát csak Szerbia nem vezetett be korlátozást, a többiben minden általános és középiskola bezárt vagy bezár a jövő hét folyamán.
Ausztriában szerdától zárnak be a 14 év alattiakat, hétfőtől pedig a 14 évnél idősebbeket tanító iskolák.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek esti bejelentéséből kiderült, hogy március 16-tól, hétfőtől kezdve bezárják az iskolákat, tantermen kívüli, digitális munkarendet vezetnek be, ami azt jelenti, hogy a tanulók nem mehetnek be az oktatási intézményekbe, nem mehetnek be az iskolába, de az igazgatóknak továbbra is be kell járniuk. A tanároknak folytatniuk kell a tanítást, de az oktatást digitális eszközökkel végzik, akár otthonról, ha megvannak ehhez az eszközeik, akár az iskola digitális eszközeit használva.
Megnéztük, milyen kérdések merültek fel más európai országokban, és máshol hogyan oldanák meg az iskolai oktatást az új helyzetben.
Szlovákiában egész márciusra felfüggesztették az oktatást az iskolák. Az érettségit legalább két héttel későbbre teszik, ez március 20-án lett volna.
A kényszerszünet persze nem jelent előre hozott nyári szünetet, csak az iskola épületei zártak be, a tanév folytatódik: a diákok folyamatosan kapják a feladatokat, például az edupage.sk-n keresztül. A feladatokat tanárok e-mailen elküldve kijavítják.
Az államiaknál nem, de a fizetős iskoláknál azonban már felvetődhet a kérdés, hogy erre az időre jár-e az iskolának a tandíj. Az ezzel kapcsolatos vita már elkezdődött a szülők és az iskola között.
„A havi ötszáz eurós iskola díja is komoly probléma, de a nagyobbik, hogyan oldom meg a gyerek itthoni tanítását, miközben ha home office-ban is, de dolgoznom kell?” – vetette fel a kérdést egy pozsonyi édesanya. Online-oktatásnak nevezik, de az, hogy lefényképezve e-mailen be kell küldeni a kitöltött munkafüzetet, nem igazán online. „Felvetettem, hogy tartsanak Skype-on órákat, vagy adják le az anyagot a Youtube-on, de nem volt rá fogadókészség” – mondta az Indexnek az édesanya. Országosan hétfőtől zárnak be az iskolák, de ezen a héten több pozsonyi iskola már felfüggesztette a tanítást.
Pedig, a távoktatás ötlete egyáltalán nem elrugaszkodott: az iskoláit szintén bezáró – 59 fertőzöttet nyilvántartó – Romániában a tanügyminisztérium megállapodott az állami tévétársasággal (TRV) arról, hogy amíg a járványveszély miatt zárva tartanak az iskolák, a tévén keresztül tartsanak tanórákat – írta a Transindex.ro. A találmány valójában nem új, hasonló távoktatási program futott a '70-es években is. Most azonban a tévé mellett a minisztérium azt is javasolja az iskoláknak, hogy más technikai eszközöket is vessenek be a diákok távoktatására.
A legkézenfekvőbb, hogy a tanárok internetes tanórákat tartanak. A megoldás iskolánként változik, van, ahol a Skype-hoz hasonló applikációt használnak.
Romániában egyelőre egy hétre zárták be az iskolákat. Az azonban már felmerült, hogy hosszabb szünet esetén – vagyis ha nem lesz idő behozni a kényszerszünet miatti lemaradást –, későbbre tolódik a tanév vége.
Hasonló tévés oktatásra készülnek Horvátországban is, ahol hétfőtől zárják be az iskolákat és az óvodákat. Az általános iskolák alsó tagozatos tanulói számára a horvát közszolgálati televízió (HRT) hármas csatornája közvetíti majd a tananyagot. A felső tagozatosok, a középiskolások és a felsőoktatási intézmények diákjai pedig távoktatásban részesülnek majd, úgynevezett virtuális osztálytermeken keresztül.
Dániában hétfőtől zárnak be az iskolák. „De szerdán már azt javasolta a kormány, hogy aki meg tudja oldani, tartsa otthon a gyereket már csütörtöktől” – mondta a Dániában élő Csonka Anna. A korábban az Indexnél is dolgozott újságíró szerint a legtöbben így is tettek, pénteken már volt olyan osztály, ahol csak két diák jött el. A tananyagot itt is kiküldik a tanulóknak, egyelőre ott sem merült fel, hogy a tanévből annyi maradna ki, ami miatt az egészet meg kellene ismételni jövőre. „A szülők kaptak egy otthoni tanítást segítő anyagot, és van egy online felület, ahol lehet kommunikálni a tanárokkal. De főleg a szülőknek kell tanítgatni” – mondta.
Ukrajnában viszont például csak annyit mondtak, egyelőre nem dőlt el, mi lesz a tanév sorsa a kényszerszünet miatt.
Belgiumban sem oktatnak az iskolákban, ott azonban mégsem zártak be teljesen az épületek: aki nem tudja otthonról dolgozva megoldani a kényszerszünetet – például, mert az egészségügyben dolgozik –, annak lehetősége van a gyereket megőrzésre bevinni az iskolába.
A kormány kifejezetten felhívta a figyelmet, hogy a szülők ne bízzák a gyerekek őrzését a nagyszülőkre
– írta a Politico.
Németországban 3481 eset, és 8 halálos áldozat van. Egyelőre csak részlegesen rendelték el az iskolák bezárását: Bajorországban, Berlinben, Brémában, Schleswig-Holsteinben hétfőtől nincs tanítás, ezt tervezi a Stuttgart központú Baden-Württengberg, a Köln központú Észak-Rajna-Vesztfália és Alsó-Szászország is.
Saar-vidéken már csütörtök óta zárva vannak. Hogy itt történt meg a legelőbb, azt a francia határ közelségével indokolták – írta a The Local német kiadása. Itt az április 6-i húsvéti szünetig lesz érvényben a járvány miatti intézkedés, bár ez a betegség terjedésének alakulásával változhat. Egyelőre valószínűbb, hogy az intézkedés egyre több részét fogja érinteni a szövetségi államnak.
Franciaországban – ahol a korlátozások ellenére a vasárnap esedékes helyhatósági választásokat megtartják, ahogyan az egy héttel későbbi második fordulót is – mindenütt zárva lesznek az oktatási intézmények. A helyzetet Emmanuel Macron elnök
Franciaország legsúlyosabb járványügyi krízisének nevezte az elmúlt száz évben.
Igaz, a viszonyítási pontnak megadott I. világháború utáni spanyolnátha pusztításával nem vethető össze a helyzet, ám ettől még valóban komoly, egészségügyin túl gazdasági tekintetben is. Az elnök – miközben az olaszországi helyzet elkerülésével indokolta az intézkedéseket, ahol 15 ezer beteg van, és arányaiban döbbenetesen sok, ezer ember halt meg – azt is jelezte, hogy a krízis még csak kezdeti szakaszban van, a helyzet súlyosbodása várható. Franciaországban eddig csaknem 2900 fertőzést regisztráltak, 61 halálos áldozattal.
A fertőzöttek száma meredeken nő, az ellátásukra fenntartott kórházak hamarosan betelhetnek – mondta a Financial Timesnak Eric Caumes. A párizsi Pitié Salpêtrière kórház fertőzőosztályának vezetője szerint félő, hogy a kórházi ellátásban hamarosan válaszút elé kerülnek: vagy a koronavírusos betegekkel, vagy a többi beteggel foglalkoznak. „A helyzet hamarosan olyan lesz, mint Olaszországban”.
Borítókép: Zárva tartó iskola egyik üres tanterme a délkelet-lengyelországi Przemyslben 2020. március 12-én. Egy nappal korábban Mateusz Morawiecki kormányfő bejelentette, hogy a koronavírus-fertőzés terjedését megelőző intézkedésként Lengyelországban felfüggesztik az oktatást az alsó-, közép- és felsőfokú tanintézményekben egyaránt. MTI/EPA/PAP/Darek Delmanowicz