Az egymillió főre vetített betegszám alapján Norvégia a harmadk leginkább fertőzött ország a világon, néhány nap alatt az ötszörösére növekedett a koronavírusos betegek száma, jelenleg 1220 fertőzöttről tudni. A norvég hatóságok mégis haboztak meghozni a szükséges intézkedéseket, mesélték az Indexnek kint élő magyarok. Mostanra bezártak az iskolák, éttermek, mindenki az otthoni életre rendezkedett be. A reptereken csak norvég állampolgárok és tartózkodási engedéllyel rendelkezők léphetnek be az ország területére, a külföldről visszatérőkre karantén vár.
Eddig mindenki a drámai olaszországi helyzetre figyelt, mostanra azonban több európai országban is drasztikus növekedésnek indult a koronavírussal fertőzöttek száma. Spanyolországban néhány nap leforgása alatt 674-ről közel nyolcezer igazolt fertőzött lett. Hollandiában és az Egyesült Királyságban volt olyan nap, amikor ötödével nőtt a regisztrált koronavírusos esetek száma. A briteknél a hétvégén 24 óra alatt megduplázódott a koronavírus halálos áldozatainak száma.
A skandináv országok kevésbé vannak a figyelem középpontjában, pedig az EGYMILLIÓ FŐRE VETÍTETT BETEGSZÁM alapján Norvégia a világ élmezőnyében van a fertőzöttséget tekintve.
A legfrissebb adatok alapján Norvégiában egymillió lakosból 225-en lettek betegek, ez a harmadik legmagasabb arányos betegszám a világon Olaszország és Svájc után. Kínában, ahonnan a világméretű járvány elindult, 56 beteg jut egymillió lakosra, Franciaországban 68, Németországban 55, az USA-ban pedig mindössze kilenc.
Vasárnap délutánig 1220 fertőzöttet regisztráltak Norvégiába, három halálos áldozata van a járványnak, 27 beteg állapota kritikus, egy gyógyultról tudni. A fertőzöttek többsége a 40-59 éves korosztályba tartozik. A legtöbb fertőzött Oslóban van, összesen 222-en kapták el a vírust. A koronavírussal érintettek majdnem fele Ausztriában fertőződött meg, már belföldön 223-an, Olaszországban pedig 138-an. A Norvég Közegészségügyi Intézet szerint még több, eddig felfedezetlen fertőzött lehet.
Az első koronavírusos esetet még február 26-én regisztrálták Norvégiában, azóta folyamatosan növekedett a betegek száma. Március közepére durvult be igazán a járvány: 9-én 227 fertőzött volt, 12-én már majdnem 800. Csak március 11-én 228 új esetet jegyeztek fel. A hétvégi adatok alapján megtorpanni látszik a növekedés üteme, szombaton 117 új fertőzöttet erősítettek meg, míg előző nap 199-et.
Hodosi Róbert a járvány által leginkább érintett Oslóban él családjával, elmondása szerint a járvány kezdetén sok kritika érte a norvég hatóságokat, hogy a veszély ellenére nem léptek fel kellő határozottsággal. Orvosok is szóvá tették, hogy a hatóságok nem veszik elég komolyan a helyzetet.
Múlt héten kaptak észbe, akkor azonban gyorsan meghozták a megfelelő intézkedéseket. Egy sor korlátozást léptettek érvénybe annak érdekében, hogy lassítsák, és megelőzzék a vírus terjedését.
Visszamenőleges hatállyal bevezették, hogy aki február 27-e után utazott külföldre, az automatikusan 14 napra karanténba kerül. Csak a skandináv országok jelentenek kivételt.
Házi karanténba került a norvég királyi pár és több kormánytag is, többek között az egészségügyi miniszter és a külügyminiszter. A kormány felkészült, hogy a továbbiakban fizikai találkozók, megbeszélések nélkül irányítsa tovább az országot,
a járvány várható hatásait tárgyaló hétfői kormányülésen a kormánytagok nagy része csak virtuálisan lesz jelen.
Egyúttal felszólították a lakosságot, hogy csak nagyon indokolt esetben induljanak útnak, ez vonatkozik a belföldi utazásokra is. Sokan a hétvégi házaikba húzódtak vissza a járvány miatt, a hatóságok kérésére nekik haza kell utazniuk, mert a kisebb vidéki önkormányzatoknak nem lenne kapacitásuk a megnövekedett lakosság ellátására.
A légiközlekedés gyakorlatilag leállt, a SAS csak márciusra 2000, a Norwegian 3000 március és június közötti járatot törölt. Friss hír, hogy további szigorításként hétfőn az összes norvégiai repülőteret lezárják, kizárólag norvég állampolgárok és tartózkodási engedéllyel rendelkezők léphetnek be az ország területére. Ugyanez vonatkozik a kikötőkre.
Azért vártak ezekkel a drasztikusabb lépésekkel, mert azt remélték, hogy elkerülhetőek lesznek, de a járvány olyan szintet lépett, hogy már nem követhető vissza, ki kit fertőzött meg. A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy valószínűleg olyan intézkedéseket kell most a norvégoknak elviselni, amikre békeidőben még nem volt példa az ország történelmében
– mondta Róbert, aki egy nemzetközi fejlesztési szervezetnél dolgozik. Több afrikai útját törölték, mivel a karantén miatt bizonytalanná vált a visszajutás. A vírus terjedését az is segíthette, hogy nemrég ért véget az iskolai téli szünet, sokan Észak-Olaszországban vagy Ausztriában síeltek, mondta Róbert.
Más érintett országokhoz hasonlóan lemondták a különböző rendezvényeket, színházi előadásokat, konferenciákat, sporteseményeket. Ezt csütörtökön lépték meg a norvégok, addigra már több mint 700 fertőzött volt. Felszólították a vállalatokat, hogy álljanak át távmunkára, ahol ez kivitelezhető. Értelemszerűen bezártak az éttermek, kocsmák és az oktatási intézmények is. Nem mérlegeltek, az egyetemek ugyanúgy bezártak, mint az általános iskolák és az óvodák. Az oktatási intézmények egészen március 26-ig biztosan zárva maradnak, szükség esetén meghosszabbítják a korlátozást. Eközben a szomszédos Svédország teljesen más utat jár.
Az intézkedések hatására az emberek megrohanták a boltokat, annak ellenére, hogy a kormányfő mindenkit biztosított, hogy lesz elég élelmiszer a lakosság számára a következő hetekre. „Mindent vittek, üresek voltak a zöldséges pultok és a tartós élelmiszerek polcai.” Mégsincs pánik, bár látványosan kevesebb embert látni az utcákon és a tömegközlekedési eszközökön. Aki teheti, inkább autóval vagy biciklivel közlekedik.
Róberték is arra rendezkedtek be, hogy a következő két hetet otthon töltik gyerekeikkel. Ők már korábban úgy döntöttek, hogy nem engedik őket óvodába. Olyan a munkájuk, ami lehetővé teszi a távmunkát, a két kisgyerek mellett felváltva tudnak dolgozni otthonról. Nem csináltak nagy bevásárlást, bíznak abban, hogy a korlátozások ellenére is lesz elég élelmiszer a boltokban, a szállítmányozás zavartalan. A kezdeti roham elmúlt, a következő napokban már tele voltak a boltok polcai.
A járvány okozta gazdasági károk enyhítésére a norvég kormány létrehozott egy 100 milliárd koronás hitelgarancia-alapot a bajba került vállalatok megsegítésére. További 250 millió koronát kapnak az önkormányzatok a járványhelyzet átvészelésére.
Tamás szintén Norvégiában él, Trondheim városában. Szerdán volt a fordulópont a járvány kezelésében, akkor jelentette be az egészségügyi minisztérium, hogy más szintre kell emelni a védekezést, nem elég az egyedi eseteket kezelni, számolt be a kinti történésekről. Ő is azt tapasztalta, hogy addig hezitáltak meghozni a szükséges lépéseket.
Tamás munkahelyén is távmunkát vezettek be, a következő két hétben otthonról fog dolgozni. Felesége nyelviskolába jár, Skype-on fogják megtartani az óráit. Arra is külön megkérték a lakosságot, hogy a gyerekeket lehetőleg ne a nagyszülőkre bízzák, az idősek veszélyeztetettsége miatt, tette hozzá.
Trondheimben 35 fertőzöttről tudni, az ott élők is megrohanták az élelmiszerboltokat. Tamásék is több napra előre bevásároltak, de nem azért, mert attól félnének, nem lesz elég élelmiszer, hanem hogy ne kelljen a szükségesnél többet emberek közé menniük. „Nem miattunk, hiszen mi nem vagyunk veszélyeztetettek, de hordozók még lehetünk.”
Ami számára szembetűnő a norvégiai járványhelyzetben, az az állampolgári engedelmesség, ami döntő tényező lehet a járvány megfékezésében. Tamás úgy látja, mindenki betartja a hatóságok ajánlását, és lemondja a baráti összejöveteleit, találkozóit. Az egyébként 180 ezer fős város most olyan, mint újévkor, csak lézengenek az utcákon. Egyetlen szórakozási forma maradt, a túrázás.
Egy idegen országban nyilvánvalóan más megélni egy ilyen helyzetet. Beszéltük feleségemmel, hogy nagyon érezzük a szeretteink hiányát, most, hogy fizikailag el vagyunk tőlük szakítva. Húsvétkor nem megyünk haza, de talán a rokonok sem tudnak meglátogatni majd minket. Ez nehéz, és rádöbbenti az embert arra, hogy megéri-e összességében a külföldi lét, ha nem is engedik, hogy szeretteink közelében legyünk. Arra is rádöbbent minket egy ilyen helyzet, hogy milyen következményei vannak azoknak az intézkedéseknek, amiket a mi generációnk még nem élt meg, például ha lezárnak egy országot.
Tamás szerint még a jól felszerelt és modern norvég egészségügyben is a humánerőforrás jelenti a legnagyobb problémát. A hétvégén a trondheimi kórház három egészségügyi dolgozóját diagnosztizálták koronavírussal. Péntekre 291 dolgozó került karanténba, míg előző nap csak 64-en voltak izolációban. A kórház igazgatója azt nyilatkozta, hogy várhatóan tovább fog növekedni az elkülönítettek száma, egyes kórházi osztályokat jobban érint majd a probléma. Még nem válságos a helyzet, de jobban ki van centizve a kórház működése, mint normál esetben. Hogy enyhítsék a létszámproblémákat, országszerte orvostanhallgatókat és nyugdíjazott orvosokat hívnak be koronavírusteszteket végezni. Az Oslói Egyetemi Kórházban külön tesztlabort létesítettek, oda is keresnek embereket.
(Borítókép: Maszkot viselő férfi Oslóban 2020. március 13-án. Fotó: TB Scanpix / Hakon Mosvold Larsen / Reuters)