A koronavírus-járvány hetek alatt térdre kényszerítette a világ legfejlettebb egészségügyi rendszereivel rendelkező Franciaországot, Olaszországot vagy Spanyolországot, így aztán érthető az aggodalom azon területek és országok részéről, ahol a járvány elleni potenciális védelmet az elmúlt években háborúk, blokádok és permanens válságok cincálták szét. Márpedig az elmúlt héten Szíriában, Afganisztánban és a Gázai-övezetben is megjelent a koronavírus – egyelőre egyik helyen sem mutattak ki tömeges fertőzéseket,

Szíria: egy fertőzött miatt lezárták az országot

Szíriában nemzetközi visszhang nélkül múlt el a polgárháború (illetve az azt megalapozó forradalom) kitörésének 9. évfordulója. És annak ellenére, hogy a harcok mára az északnyugati területekre, illetve a gyéren lakott keleti régiókra korlátozódnak, az Aszad-rezsimet támogató hadurak, orosz diplomaták és más, kétes alakok által irányított ország még messze van a békétől. Ezért is szólt nagyot Nizar Jazigi egészségügyi miniszter bejelentése arról a 20 éves nőről, akit koronavírussal szűrtek ki az erre szakosodott emberek a damaszkuszi reptéren. A koronavírus megjelenéséről ugyanis már hetek óta keringtek bizonyítatlan információk, és a gyanakvást csak megerősítették az amúgy is alacsony szavahihetőségű rezsim olyan preventívnek nevezett lépései, mint

• a sorozás teljes leállítása,
• az iskolai oktatás felfüggesztése,
• az éttermek, közparkok és közintézmények bezárása.

Ezeket a drasztikus, más kormányzatok által hetekig halogatott lépéseket az első, hivatalosan megerősített fertőzések eset után újabb, hasonlóan kemény intézkedések követték: hétfőtől leállították a damaszkuszi közösségi közlekedést, melyet kedden követ a városok közti közösségi közlekedés és a magánjellegű utak tiltása is.

Azonban miután az országban milliónyi belső menekült van, a központi kormányzat hatalma sok helyen igen gyenge, egyes régióban fel-fellángol a fegyveres felkelés, és az Iszlám Állam is több helyen igen aktív maradt, sokan úgy vélik, hogy a koronavírust nehéz lesz kormányzati erőfeszítésekkel megállítani.

Gáza: kétmillió emberre 62 lélegeztetőgép

Az Egyiptom és Izrael közé ékelt Gázai-övezetben Budapestnél kisebb területen csaknem 2 millió palesztin zsúfolódik. A 2005-ben Izrael által egyoldalúan kiürített terület irányítását 2007-ben vette át a Hamász iszlamista terrorszervezet. Az itteni lakosság ezért kettős szorítás alá került: egyik oldalról fojtogatja az izraeli gazdasági blokád, másik oldalról pedig szorongatja a külföldi segélyeket elsikkasztó vagy a pénzeket a lakosság életminőségét értelemszerűen nem javító terrorista projektekre eltapsoló Hamász. Az egészségügy eleve az összeomlás szélén táncol, nem véletlen, hogy sok súlyos beteget izraeli kórházakba szállítanak át kezelésre. A WHO helyi területi illetékese szerint a kétmillió emberre összesen 62 darab lélegeztetőgép jut, de ebből 15 eleve használatban van, a régiónak azonnal szüksége lenne 50-100 további darabra ahhoz, hogy szembenézzen egy bimbózó járvánnyal.

Azonban Gáza így is csak az első 100 esetet tudná ellátni, és őket is csak akkor, ha szép fokozatosan érkeznek be.

A Gázai-övezetbe az elmúlt hetekben (a már 327 fertőzöttet nyilván tartó) Egyiptom felől hazatérő palesztinok töredékét, 92 embert szűrték koronavírusra, így lett meg az első két, hivatalosan regisztrált eset is. Azonban jelenleg is 1270 ember van karanténban, miután az elmúlt napokban, hetekben a súlyos helyzetben lévő Izraelben vagy Egyiptomban járt. Az övezetet irányító Hamász a járványveszélyre való tekintettel bezáratta a nem létfontosságú árucikkeket forgalmazó boltokat, az esküvői mulatságokat és a heti utcai piacokat, valamint általános tanítási szünetet rendelt el.

Afganisztán: sokan isteni segítségben bíznak

Ugyan a járvány egyik legdurvább gócával, Iránnal keletről határos Afganisztánban lassan növekszik a hivatalos fertőzöttek száma, ez az adat inkább a gyér szűréseket, mint a valódi járványhelyzetet tükrözi. A 42 fertőzött nagy része az iráni határ menti Herátból való, éppen ezért a kabuli kormányzat vasárnap a tartomány félmilliós központjának, Afganisztán harmadik legnagyobb városának (a neve ugyancsak Herát) lezárását kezdeményezte. Azonban ahogy arra Mohamed Azim Zmarial Kakar, a kandahári egyetem orvos-akadémikusa felhívja a figyelmet,

Az akadémikus erre több okot is felhoz:

1. még mindig nem zárták le teljesen az iráni határt, a hazatérő vendégmunkások számára nem alakítottak ki karanténzónát, és nem biztosították az átfogó szűrést sem.
2. A már több mint negyvenévnyi, kisebb-nagyobb megszakításokkal folyó polgárháború miatt az ország lakosságának meglehetősen nagy része alultáplált, rossz higiéniai körülmények között él, és nincs pénze még a legalapvetőbb gyógyszerekre, vitaminokra sem. Ez a tény a tüdőgyulladás vagy a krónikus hasmenés halálos áldozatainak arányában már eddig is megmutatkozott.
3. A kormány hiába próbálja a lakosságot rávenni a gyakori kézmosásra és a kézfertőtlenítésre, amikor ezek használata az emberek jó részétől alapvetően idegen (és olyan alapvető feltételek sem adottak, mint a kézfertőtlenítő szerek) – csakúgy, mint a karanténszabályok tiszteletben tartása. Egyébként a társadalmi felelőtlenség nem követi a huntingtoni mintákat, Floridától Lombardiáig mindenhol elképesztő gyakorlatokkal lehetett szembesülni.
4. A lakosság egy része előszeretettel szegezi szembe a figyelmeztetésekkel azokat a népi hiedelmeket, miszerint a muszlimok Allah kegyelméből immunisak a koronavírusra; és a felvilágosító munkában a helyi imámok sem járnak épp az élen.

(Borítókép: White Helmets elnevezésű civil védelmi csoport készül vírusvédelmi intézkedésekre Idlib városában Szíriában 2020. március 22-én. Fotó: Izzeddin Idilbi/Anadolu Agency via Getty Images Hungary)