Az Öböl-államokban elég régóta jelen van a koronavírus, de eddig kordában tartották a járványt, viszonylag kevés dokumentált fertőzött és halott van. Bár viszonylag nagy területű államokról (Szaúd-Arábia, Irak) vagy éppen kicsi, de sűrűn lakott országokról (Bahrein, Kuvait, Katar, Egyesült Arab Emirátusok) van szó, a megbetegedések még nem nagy volumenűek, Szaúd-Arábiát kivéve még az ezret sem éri el a számuk. Irakban tűnik súlyosabbnak a helyzet, ott cikkünk írásakor 382 esetre 36 halott jutott, míg Katarban és Kuvaitban egyelőre nincs áldozata a vírusnak, ami Iránban terjedt el leginkább a Közel-Keleten.
A legtöbb koronavírus-fertőzött sokáig Katarban volt az Öböl-államokat tekintve (Szaúd-Arábia már előzött), amelynek az az egyik magyarázata, hogy az országban rengeteg, úgy kétmillió vendégmunkás él, jellemzően bangladesi, indiai, Fülöp-szigeteki háttérrel, de Ázsia több más országából és Afrikából is jelentős számú bevándorló él a miniállamban. A legtöbb fertőzött bevándorló hátterű (a kormány nem közöl országokra lebontott adatokat), de olyan esetet is rögzítettek, amikor bizonyíthatóan európai utazás során kapta el egy katari a betegséget.
Katarban február 27-én jelentették be az első fertőzéseket, de szigorú intézkedéseket csak március 9-étől vezettek be: 15 országra beutazási tilalmat rendeltek el, bezártak az iskolák és az egyetemek is. Később minden külföldinek megtiltották a beutazást az országba.
Március 11-én az egészségügyi minisztérium az addigi esetszám sokszorosát jelentette be, 238 új fertőzöttet találtak. A legtöbbjük, a már említett vendégmunkások közül került ki. Ezek a munkások viszonylag kis helyen összezárva, külön negyedekben élnek, a főváros, Doha egyik ipari peremkerületében, így elég gyorsan terjedhet körükben a vírus.
Ráadásul a betegség megjelenése után sok munkás csapdahelyzetbe került, mert a rendőrség lezárta az úgynevezett régi iparterületet, ahol több százezren laknak összezsúfolva, gyakran 8-10 személyes szobákban.
A Guardiannek többen panaszkodtak, hogy képtelenség ilyen körülmények között betartani az ajánlott távolságokat másoktól, vezetékes víznek és fertőtlenítőszereknek is híján vannak. Bár így egy csomó építkezés leállt, a kormánynak nagyon fontos 2022-es futball-vb-hez kötődő munkálatok folytatódnak, a nem fertőzött munkások napi hőmérőzés után dolgozhatnak a projekteken.
„Folyamatosan zárták be a közösségi tereket. Az iskolák után a mozikat, színházakat, majd beszüntették a sportrendezvényeket, bezártak a játszóterek és parkok, strandok, minden olyan, ami nem létfontosságú. Az éttermekben sem lehet enni, csak elvitel van” – mondta a Dohában élő Belleli Lajos.
A szabályokat többnyire betartják az emberek, de volt pár külföldről hazatért katari, akit letartóztattak, mert megszegte a házi karantént. Katarban nincs kijárási tilalom, de a gyülekezést megtiltották, aki csak tudott átállt az otthoni munkavégzésre. Ha mégis közösségbe mennek, ott tartják a megfelelő távolságot, próbálnak szűrni is az intézményekben. „Tegnap voltam az iskolában tandíjat fizetni. Ott egyszerre csak egy ember mehetett be, és belépés előtt lázat mértek, és volt egy rövid kérdőív is” – mondta Belleli.
Az iskolabezárások után ott is volt pár nap, amikor váratlanul jött szünetnek érzékelték a helyzetet, sok ember volt kint, de ezt helyrerakták. Belleli úgy érzi, hatékony a védekezés. „Kis ország, jól felszerelt szervezetekkel és nincs politikai civódás.”
Az egészségügyi minisztérium folyamatosan tájékoztat a honlapján a fertőzöttekről és az elvégzett tesztekről. Eddig már 11 531 tesztjük volt. Belleli úgy tudja, hogy a munkásszállásokon erősebb a szűrés, és fertőtlenítik is a szobákat.
A Közel-Keleten az Egyesült Arab Emírségek volt az első ország, amelyik koronavírus-megbetegedést jelentett, január 29-ére datálható az első eset. Az országba kínai közvetítéssel került a vírus, egy Vuhanból, a vírus felbukkanásának helyéről érkező 73 éves nőről mutatták ki, hogy koronavírusos. A következő hetekben naponta csak pár új esetet regisztráltak, a legtöbb fertőzött vagy kínai állampolgár volt, vagy kínaiakkal érintkezett, majd pár iráni beteget is jegyeztek. Március 25-én már 248 koronavírusos betegről tudnak, akik több mint kéttucatnyi országhoz köthetők.
Kisebb riadalmat keltett, amikor február 28-án az Emírségek legnagyobb kerékpárversenyén, az UAE Touron kiderült, hogy két olasz koronavírus-pozitív. Ezután a több mint hatszáz közreműködőt tesztelték, majd két hotelt jelöltek ki nekik karanténként, bár akkor nem találtak pozitív eseteket. A legtöbben néhány nap után távoztak, de három csapat kénytelen volt két hetet kihúzni szobafogságban.
A vírus eddig nem terjedt nagyon gyorsan az Emírségekben, bár éppen szerdán jelentettek ötven új esetet, ami arányaiban nagy ugrás volt. A kormány sokáig nem is hozott kemény védelmi intézkedéseket, inkább csak ajánlásokat fogalmazott meg a kézmosásra és az otthonmaradásra. Március 23-án keményítettek be, amikor elrendelték a plázák és élelmiszerpiacok bezárását, valamint leállították a személyforgalmat a repülőtereken, az embereket pedig arra biztatják, hogy csak halaszthatatlan okból hagyják el otthonaikat. Az iskolákat március 9-étől egy hónapra bezárták.
Az ország legnagyobb városában, Dubajban mindeközben nagyszabású fertőtlenítési akcióba kezdtek, 11 nap alatt 95 utcát és az azokon parkoló autókat mossák le permetező- és gőzgépekkel.
A fertőtlenítés idejére három napos kijárási tilalmat rendeltek el, aminek kezdetét a dubajiak közösségi élménnyé formálták, a lakásokból keltettek hangzavart.
A koronavírus nagy vesztese a világ egyik legnagyobb légitársasága, az Emirates, ami szerdától már csak szállítógépeivel repül. A társaság a kényszerhelyzetben bejelentette, hogy dolgozóinak 25-50 százalékkal megvágja a bérét, hogy elkerülhessék a leépítést.
A 1,5 milliós Bahrein március elején a világ negyedik legfertőzöttebb országa volt az egymillió főre jutó megbetegedéseket tekintve, de azóta jelentősen visszacsúszott ezen a listán, nem terjedt nagy sebességgel a vírus, jelenleg 427 fertőzött van az országban. Bahreinben február 21-én jelezték az első esetet, egy Dubajon keresztül Iránból érkezett buszsofőrnél mutatták ki a koronavírust.
Katarhoz hasonlóan Bahreinben is sok a bevándorló, kezdetben szinte minden eset a gócponttá váló Iránhoz volt köthető. Részben emiatt kisebb diplomáciai összecsapás is történt, a bahreini belügyminiszter, Rasid bin Abdulla biológiai agresszióval vádolta meg Iránt, amiért az sokáig elfedte, milyen elterjedt már náluk a vírus, és ennek ellenére hagyta, hogy siíta muszlimok a többi arab országból látogathassák a szenthelyeket. A zarándokok így aztán tudtukon kívül a vírus terjesztői lettek.
A bahreiniek viszonylag gyorsan léptek, letiltották az Emírségekből érkező repülőjáratokat, később ezt a tilalmat több országra kiterjesztették, és az iskolákat is bezárták. Más országokhoz hasonlóan több száz embert kiengedtek a börtönből. A napokban újabb intézkedéseket vezettek be, lezárták a strandokat és parkokat, megtiltották, hogy öt főnél többen legyenek egy helyen, a központi bank arra utasította a többi pénzintézetet, hogy a készpénzállományát fertőtlenítse a fertőzésveszély csökkentéséhez. Csütörtöktől pedig az üzletek közül csak az élelmiszerboltok és patikák nyithatnak ki.
Az Öböl térségében Kuvait elég határozottan lépett fel a járvánnyal szemben, de a vírus hivatalos megjelenése (február 24.) után közel három hét telt el a szigorú intézkedésekig. Kuvait március 13-án leállította a légi személyszállítást, se ki, se be nem lehet utazni, március 12-étől pedig kéthetes állami munkaszünetet rendeltek el, csak a legszükségesebb szektorokban dolgozhattak az emberek. Az iskolákat március 1-jén bezárták, az eredeti terv szerint 12-éig szünetelt volna a tanítás, később ezt március 29-re tolták, de az utolsó módosítás értelmében augusztus 4-ig lesz iskolaszünet.
Szintén erőteljes lépésnek tűnt, hogy a kuvaiti vallási hatóságok elrendelték a mecsetek bezárását a pénteki ima idejére, amin mindig sok muszlim férfi szokott összegyűlni, így nagy a fertőzésveszély. Egy fatvával is felmentést adtak a mecsetlátogatás alól. A müezzinek most is jelzik az imaidőt, de már nem hívják az embereket a mecsetekhez, arra szólítják fel őket, hogy a hívek imádkozzanak otthon.
A hétvégén aztán kijárási tilalmat is elrendeltek, ahogy azt az egyik kint élő olvasónk írta nekünk. „A kijárási tilalom délután öttől másnap reggel négyig tart. Kávézók, éttermek, boltok, plázák természetesen zárva! Csak élelmiszerüzletek és gyógyszertárak vannak nyitva. Étteremből lehet rendelni. Aki megszegi a kijárási tilalmat az három év börtönt és/vagy 10 millió forintnak megfelelő pénzbírságot kaphat.”
Olvasónk azt írta, a magyar nagykövetség részletesen próbál informálni minden magyart. Úgy tudja, Európa felé majd lesz egy mentesítő járat, de szerinte kérdéses, érdemes-e felülni arra a gépre, mert Kuvaitban viszonylag kevés esetet regisztráltak, halálos áldozat pedig még nem is volt.
A szaúdiaknál március 2-án jelentették az első fertőzötteket, de már néhány nappal korábban bevezettek óvintézkedéseket, a koronavírusos muszlim zarándokoktól tartva részlegesen lezárták a mekkai Nagymecsetet. Később tovább szigorítottak, már sem a Nagymecsetbe, sem a Medinában található a Proféta mecsetjébe nem léphet be senki.
Az egész muszlim világ megszokott rendje felborul ezzel, az umra nevű zarándoklatot fel kell függeszteni egy időre, Szaúd-Arábia nem is ad ki vízumot emiatt.
Az elmúlt hetekben a fertőzöttek száma mérsékelten emelkedett, de az utóbbi napokban megugrott az esetszám, már több mint 900 fertőzöttjük van a 30 milliós országban. Erre válaszul Szalmán király még szigorúbb szabályokat vezetett be. Csütörtöktől lezárják a fővárost, Rijádot, valamint Mekkát és Medinát is. Ezen felül 13 tartomány lezárását is elrendelték, a szaúdi lakosok a következő három hétben csak különleges engedéllyel hagyhatják el zónájukat.
Ezen felül elrendelték, hogy a szaúdiak nem hagyhatják el saját tartományukat. Kuvaithoz hasonlóan itt is 11 órás kijárási tilalom van érvényben, aki ezt megszegi, 10 ezer riálra (850 ezer forint) büntetik, többszöri szabályszegésért pedig börtön is járhat.
Irakban a hétvégén szenzációként tálalta a média, hogy egy helyi gyógyszerészeti cég feltalálta a koronavírus ellenszerét. A nagy örömködést aztán kénytelen volt lelohasztani a Pioneer, ők csak azt állították, hogy a világ figyelme a maláriaellenes gyógyszerek felé fordultak, és ők is éppen ilyen területen kutatnak. Kedden aztán egy másik cégről terjedt el, hogy vakcinát tud előállítani. Az ilyen kijelentések egyértelműen károsak, ahogy arra szakértők is rámutattak, ahhoz vezethetnek, hogy ne tartsák be az egyének a vírus terjedése ellen hozott szabályokat.
A többi országhoz hasonlóan Irak is bezárkózott, Az Iránnal közös határt már február végén lezárták, igyekeztek megakadályozni, hogy a térség gócpontjából áttevődve náluk is gyorsan terjedjen a vírus. A két ország között élénk a kapcsolat, rengeteg zarándok érkezik Iránból Irakba, de a kereskedelem is nagy volumenű, sok fertőzött járhatott át a határon.
A nagyobb városokban, mint Bagdadban, Bászrában, Nedzsefben kijárási tilalmat rendeltek el, ami március 28-ig van érvényben. Egyelőre nincs is túl sok fertőzöttjük a statisztikák szerint, 346 esetet regisztráltak.
A síita vallási vezetők is a kormány mellé álltak, Ali al-Szisztani ajatollah fatvát is kiadott, amiben arra utasította a híveket, hogy kövessék az egészségügyi minisztérium ajánlásait, ne látogassák a mecseteket, és
ne gyülekezzenek sokan egy helyen, a vírus legyőzése vallási feladat.
Ezek a törekvések részben hiábavalónak tűnnek, mert más vallási csoportok továbbra is arra buzdítják híveiket, hogy tartsák meg zarándoklatukat. Ali el-Szamavi is érinthetetlennek gondolja követőit, ahogy az egyik beszédéből is kiderült. „Hozzatok ide bármilyen fertőzött személyt, és engedjétek, hogy megcsókoljam. Biztos vagyok benne, hogy nem kapom el a vírust, ha ő igaz követője Husszein imámnak (Mohamed próféta unokája.)
A tilalmak és lezárások ellenére még néhány napja is százezrek keltek útra a bagdadi Musza el-Kadim szentélyhez. Szakértők szerint csak e zarándoklat miattnagyon megugrik majd a megbetegedések száma .
(Borítókép: Egy férfi fényképezi a kiürült Kuvaitvárost 2020 március 24-én. - fotó: Yasser Al-Zayyat / AFP)