Kim Dzsongun országában, ahol a propaganda szerint minden tökéletes, természetesen a koronavírus megjelenését sem ismerik el, pedig lényegében biztos, hogy hiába a bezárkózás, Kína és Dél-Korea szomszédjaként nem kerülhették el a betegség behurcolását. A propaganda mindenesetre ontja a képeket az óvintézkedésekről és látványos kórházépítésbe kezdtek a fővárosban. Úgy néz ki, ezt a járványt Észak-Korea is komolyan veszi, de ha elszabadul, óriási pusztítást vihet véghez. Sok helyen legfeljebb áram és folyóvíz nélküli intézményféleségek tudnák fogadni csak az amúgy is legyengült, éhező lakosságot.
Kenetteljes, bő lére eresztett beszédet mondott Kim Dzsongun március 17-én, amikor ünnepélyes keretek közt megkezdődött Phenjan új kórházának építése. A koronavírus szót egyszer sem ejtette ki a száján. A modern, általános kórháznak szánt létesítmény a hivatalos magyarázat szerint azért éppen most épül, hogy – egy önkritikusan felismert hiányosságot bepótolva, más projektek csúszásának árán is – az állampárt megalapításának 75. évfordulóját tegyék ezzel is fényesebbé.
Miközben a világon már 195 országban felütötte a fejét a fertőzés, a hivatalos álláspont szerint Észak-Koreába még mindig nem tört be a vírus. De hiába Észak-Korea a világ egyik legelszigeteltebb állama, Dél-Korea és Kína szomszédjaként, a kereskedelmük 90 százalékát (és a feketekereskedelem egy jelentős részét is) Kínával folytatva aligha lehetett ilyen szerencséjük. És bőven vannak arra utaló jelek, hogy nem is volt.
Gyanús volt például már az is, hogy február 24-én 380 külföldit, főleg Phenjanban állomásozó diplomatákat helyeztek karantén alá. Mindezt azután, hogy Észak-Korea már korábban is bejelentette, hogy lezárja a határait, és nemcsak 14, hanem 30 napos karantént írtak elő külföldről érkezőknek.
Az iskolák üresek. Először február 20-án hoztak arról döntést, hogy a félévkezdést egy hónappal elhalasztják, aztán március közepén hozzátoldottak ehhez még egy hónapot minisztériumi utasítással, számolt be róla az északi szomszéd történéseivel foglalkozó, Dél-Koreában működő Daily NK.
A forrásaik szerint az oktatási minisztérium a távolságtartás szükségességével indokolta a lépést, mivel az egyes emberek közti fizikai érintkezés megtiltása a leghatékonyabb eszköz a vírus terjedése ellen. Észak-Koreában április 15. az államalapító Kim Ir Szen születésének évfordulója, nemzeti ünnep. A Daily NK. úgy tudja: a cél az lenne, hogy az április 15.-i ünnepet már együtt ünnepelhesse az ország. Akkor úgyis kétnapos iskolaszünet lenne, szóval a tervek szerint április 17-én kezdődhetne újra a tanítás. A diákoknak elvileg a korábban leadott tananyagot kell ismételniük addig is, és nem szabad kint kószálniuk. Közben persze dolgozik bennük és a szüleikben a kérdés: ugyan miért tolják el a szemeszter kezdetét kétszer is, ha egyszer nincs koronavírus náluk.
Az észak-koreai vírushelyzetet körüljárva az al-Dzsazíra arra hívta fel a figyelmet, hogy a hónap elején Kim Dzsongun több hónapos diplomáciai csöndet megtörve írt személyes levelet a dél-koreai elnöknek, Mun Dzseinnek. A levél Mun sajtótitkára szerint tele volt jókívánságokkal és aggodalommal a koronavírus dél-koreai pusztítása miatt. A lap szerint ebből a váratlan húzásból egyes szakértők arra következtetnek, hogy Észak-Korea segélykérésnek ágyaz meg a koronavírus elleni harchoz.
Nem ez volt az egyetlen, hírnek számító levélváltás: vasárnap Észak-Korea közölte, hogy Donald Trump amerikai elnök levélben segítséget ajánlott fel a vírus ellen folytatott küzdelemhez Kim Dzsongunnak, valamint jó egészséget kívánt neki és a népének, amiért a vezető húga közleményben mondott nyilvános köszönetet. A levélküldés tényét a Fehér Ház is megerősítette, de a tartalmáról részleteket nem árult el.
Március közepén a Fox Newsnak nyilatkozva Robert Abrams tábornok, a Dél-Koreában állomásozó amerikai erők parancsnoka azt mondta:
szerinte az elmúlt hetek katonai aktivitásának a hiánya árulkodik arról, hogy már ott van Észak-Koreában a koronavírus.
A tábornok nyilatkozata előtt nagyjából 30 nappal lényegében leálltak az észak-koreai fegyveres erők, és épp csak elkezdték újra a legutóbbi napokban a rutingyakorlatozást, de repülőgépet például 24 napja nem küldtek fel a levegőbe. (A rakétakísérletekkel ugyanakkor nem álltak le.)
A Daily NK március 10-én arról írt, hogy az észak-koreai katonai vezetéstől kiszivárgott információik szerint akkor már közel 200 katona belehalt a koronavírusba és 3700-at zártak fertőzésgyanú miatt karanténba. A lap szerint ezek az információk egy katonaorvosok által összeállított helyzetjelentésben szerepeltek, melyet Kim Dzsongun március 6-án kapott a kezébe, és a jelentésből az is kiderült, hogy a halálesetek többsége az Észak-Korea és Kína közti határszakaszon állomásozó egységeknél történt.
Ez az 1420 kilométeres határszakasz a diktatúra egyetlen külföldi kapuja, de hézagos rajta a határőrizet. A határon átjáró, az észak-koreai feketepiacot ellátó csempészek könnyedén bevihették Kína felől a vírust.
A nemzetközi figyelem már akkor Észak-Korea felé is fordult, amikor Dél-Koreában elkezdett felfelé kúszni az esetszám. A BBC február végén körüljárta, hogyan próbál és mennyire lehet képes elbánni a járvánnyal az az Észak-Korea, ahol katasztrofális következményekkel járna, ha a vírus akadálytalanul terjedni kezdene az alultáplált, rossz egészségi állapotban lévő lakosság körében.
Az amerikai Johns Hopkins Center for Health Security által felállított globális egészségbiztonsági index 2019-ben a világ legrosszabb államai közé sorolta be Észak-Koreát abból a szempontból, hogy ki mennyire van felkészülve egy járvány kitörésére. A szólamok szintjén persze mindenkinek egyforma hozzáférése van az orvosi ellátáshoz, de a gyakorlatban az elit helyzete össze sem hasonlítható az átlagemberekével. Úgy tudni, az észak-koreai kórházak egy részében még villany és folyóvíz sincsen,
a fővároson kívül nem is találni rendes, kórházszerű intézményt.
A diktatúrát sújtó szankciók is nehezítik, hogy az állam hozzájusson korszerű orvosi eszközökhöz. Ahogy a BBC felidézte: tavaly év végén még maga Kim Dzsongun is elismerte, hogy nagy szükségük van csúcsminőségű orvosi felszerelésre.
Észak-Korea korán vészhelyzetet hirdetett és meghozott egy sor szigorú óvintézkedést. A diktatúra azt sulykolja, hogy az elszigeteltségük mellett ezekkel sikerült távol tartaniuk a járványt. Az iskolabezáráson túl:
Igaz, eközben az állam maga is fű alatt hoz be az országba nagy tételben védőfelszerelést a vírus ellen a Daily NK információi szerint. A lap úgy értesült, hogy a kereskedelmi minisztérium szervezésében csempészet útján juttattak be Észak-Koreába tíz nap leforgása alatt nagyjából százezer arcmaszkot, 4500 védőruhát és gyógyszereket. A holmik állítólag részben kórházaknál, részben viszont magas rangú hivatalnokoknál és családjaiknál kötöttek ki.
Eközben persze az állami propagandát szállító köztévé arról számolt be, hogy a gyárak ontják a tesztelő készleteket, az arcmaszkokat, a fertőtlenítőt. A helyi média előszeretettel mutogat olyan felvételeket is, amelyeken védőruházatot viselő munkások fertőtlenítik a közterületeket vagy egészségügyi dolgozók magyaráznak a tünetekről. Vannak beszámolók állítólagos új gyógymódokról (amiknek a működésére persze nincs valódi bizonyíték), és sokat foglalkoznak a nemzetközi vírushelyzet bemutatásával is.
Ha a vírus hazai jelenlétét nem is ismerik el, Észak-Korea saját magához képest szokatlanul komolyan veszi a koronavírus járványt, és szokatlan nyíltsággal kommunikál a megelőzés fontosságáról, mondván a „nemzeti túlélés” forog kockán.
(Borítókép: Phenjani virágüzlet 2020. március 8-án, nőnapon. Fotó: KIM Won Jin / AFP)