Az amerikai egészségügyi rendszer teljesen más alapokon működik, mint a magyar - mindenki (vagy a munkáltatója) maga gondoskodik a egészségbiztosításáról, és ha nincs neki, vagy magas az önrésze, egy lábtörés is komoly anyagi terhet jelenthet. Horrortörténetben nincs hiány, egészen az olyan esetekig, amikor egy kismama a magzatvíz elfolyása után nem mentőt, hanem Übert hívott, mert a mentő 3000 dollárért vitte volna be a kórházba.

Jogosan merült fel sokakban a kérdés, hogy mi lesz, ha kórházba kerülnek a koronavírus miatt, teszem azt, intenzívre, ahol a napi ellátási alapdíj annyi, mint itthon egy multicég felsővezetőjének havi fizetése. A két legnagyobb amerikai biztosító bejelentette, hogy elengedik a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos költségeket azoknak, akiknek a biztosítása nem fedezi a kezelést, illetve akiknek azzal kapcsolatban önrészt kellene fizetniük.

Donald Trump ezt személyes sikerének könyvelte el, és úgy tálalta, hogy sokat kellett győzködni a Cigna és Humana vezetőit, de csak sikerült kiharcolni ezt a könnyítést. A kezdeményezéshez a az Aetna a CVS Health egyik tagvállalata is csatlakozott. Ami az igazi problémát jelentheti, az, hogy az amerikai rendszerben ha valakit a biztosítója hálózatán kívüli kórházba kezelnek, vagy olyan orvos lát el, aki nem része annak, majdnem biztos, hogy be kell szállnia a költségek fizetésébe - és amikor éppen légszomjjal küszködve fekszik egy mentőben, az arcán oxigénmaszkkal, nem valószínű, hogy van beleszólása abba, hová szállítják.

A biztosítók egyelőre megtippelni sem tudják, mennyibe kerülhet egy-egy beteg talpra állítása.