Az NTV beszámolója szerint a detonációt követően a lángok 40 méter magasba csaptak fel. Az ügyben nyomozás indult.

Mehdi Jamshidi-Dana, az Iráni Nemzeti Gázvállalat (NIGC) szállítási igazgatója az IRNA iráni állami hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy terrortámadás történt, írja az MTI. Emlékeztetett: a múltban is többször követtek el robbantást a gázvezeték ellen.

Valószínű, hogy a törökországi kurd kisebbség függetlenségéért harcoló Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár fegyveresei hajtották végre a mostanit – tette hozzá. A tisztviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt a török határőrök távoztak a térségből, de tájékoztatták őket a detonációról, és a válaszukat várják. Általában három-négy napot vesz igénybe a vezeték helyreállítása és a gázexport újraindítása – jelezte.

A gázvezetéket, amely évente 10 milliárd köbméter földgázt szállít Iránból Törökországba, a kurd lázadók a 2013-as tűzszünet megkötéséig rendszeresen támadták. A fegyvernyugvásnak 2015 nyarán vége szakadt.

Törökország a saját 15-20 milliós kurd kisebbségével 1984 óta vív harcot. A kurd függetlenségi küzdelmek élharcosa az Abdullah Öcalan által alapított Kurd Munkáspárt (PKK), melyet számos, Ankarával szövetséges vagy jó viszonyt ápoló ország terrorszervezetként tart nyilván. És mivel a szíriai Demokratikus Egység Pártja és az egész szíriai föderáció Öcalant eszmei atyjának, a PKK-t pedig testvérszervezetének tartja, ezért Törökország némi joggal gondolja azt, hogy egy független szíriai kurd állam erős bázisául szolgál majd a törökországi kurdok gerillaharcaihoz, írtuk korábbi elemzésünkben.

A konfliktus elmérgesedéséhez hozzájárult az egyre hisztérikusabbá váló török belpolitika is, melyben 2014 óta a kurd „terroristák” váltak – a korábban egyébként a kurd megbékélési folyamat motorjának számító – Erdoğan egyik legfontosabb politikai mozgósító frázisává.