A szíriai polgárháború 2011-es kirobbanása óta idén márciusban volt a legalacsonyabb a civil halottak száma, összesen 103-an vesztették életüket.
- közölte szerdán a londoni székhelyű, de kiterjedt helyi aktivistahálózatának köszönhetően rendszerint megbízható információkkal szolgáló Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH). Februárban – amikor még javában folytak Idlíb kormányzóságban a harcok – a márciusinál több mint kétszer annyi (275) civil vesztette életét.
A halálos áldozatok közül 51-en légicsapásokban, illetve tüzérségi támadásokban, a többiek pedig gyalogsági aknák miatt, valamint egyéb, ismeretlen körülmények között vesztették életüket.
Hogy mi változott?
Egyfelől március elején a polgárháború két legaktívabb külföldi szereplője, Oroszország és Törökország egy eszkalációval fenyegető incidenst követően sietve megállapodott egy tűzszünetben. És bár az efféle fegyvernyugvások Szíriában rendszerint nem élnek tovább néhány napnál, közben Ankara és Moszkva figyelme is inkább a koronavírus fenyegetése felé fordult (mindkét országban csak most kezd elharapózni a járvány, és egyikükben sem túl rózsásak a kilátások).
Másfelől valószínűleg Szíria pacifikált területein is komolyan beütött a koronavírus.
Ugyan a hivatalos adatok szerint az országban csak március 21-én jelent meg az első fertőzött, és a hatóságok a legutóbbi (keddi) adatok szerint is csak 10 fertőzöttről és 2 halottról tudnak, ezek az adatok a hatósági intézkedések és a régió helyzetének tükrében is teljes képtelenségnek tűnnek.
A szomszédos Irakban ugyanis már február derekán megjelent a koronavírus, méghozzá abból az Iránból, mely az Aszad-rezsim legelkötelezettebb támogatója, és mely folyamatosan áramoltatja a katonákat és hadianyagot az Eufrátesz mentén, netán a damaszkuszi reptéren keresztül (már ha az izraeli légierő épp le nem bombázza a szállítmányt). Szóval szinte biztos, hogy a járvány egyik fő gócának számító Iránból minimum Bahreinnel, Afganisztánnal vagy Kuvaittal egyidőben, de talán még korábban jutott el Szíriába a koronavírus.
Az ország egészségügye ráadásul szó szerint romokban hever, ugyanis a rezsim és az oroszok légiereje a kórházak és rendelők lebombázásával akarta megtörni az ellenzéki milíciák ellenőrzése alatt álló területek morálját. Az utolsó ellenzéki ellenőrzés alatt álló területen, Idlibben csak tavaly áprilisa óta több egészségügyi létesítményt bombáztak le (egy helyi orvos 76 darabot említett), és az ország lakosságának 80 százaléka jelenleg is a szegénységi küszöb alatt él. Nem csoda, ha elemzők attól tartanak, hogy a háborúban legyengült intézmények és emberi szervezetek védtelenül állnak majd egy pusztító járvány előtt – ahogy az a történelemben a justinianusi pestistől a spanyolnátháig számtalanszor előfordult.
Az ENSZ már az első halálos áldozat hírére teljes tűzszünetre szólította fel a harcolókat. A világszervezet különösen a harcok elől otthonából elmenekült mintegy 6,5 millió szíriait félti, mindenekelőtt az idlíbi harcok elől a török határnál menedéket kereső civilek százezreit, akik rossz higiéniai körülmények között kénytelenek élni, alapvető orvosi ellátás nélkül. Az MTI szerint segélyszervezetek emellett egészségügyi katasztrófára figyelmeztetnek a túlzsúfolt, és eleve botrányos higiéniai viszonyokkal bíró szíriai börtönökben is.