Nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit Lengyelország, Magyarország és Csehország, amikor megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésére szolgáló ideiglenes mechanizmusnak való megfelelést - közölte az MTI az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróság ítéletét csütörtökön.
Októberben Eleanor Sharpston, az Európai Unió Bíróságának Főtanácsadója azt mondta, az nem veszélyeztette volna a magyar emberek jólétét és biztonságát, ha a magyar hatóságok bírálták volna el a terv szerint 1294 áthelyezendő menedékkérő ügyét. A főtanácsadó szerint nem lehet a közrendre és belső biztonságra hivatkozni akkor, ha egy tagállam azért nem hajt végre egy uniós intézkedést, mert nem ért vele egyet. A bírósági ítéletet előkészítő vélemény nem kötelező erejű az európai bírák számára, de az esetek döntő többségében egyet szoktak érteni vele, mint ahogy ez most is történt.
2015 nyarán, a menekültválság legnehezebb időszakában két olyan döntést hozott a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa, melynek értelmében 40, illetve 120 ezer menedékkérőt osztottak volna el ideiglenes és kötelező jelleggel az uniós tagállamok között annak érdekében, hogy a görög és olasz hatóságokat tehermentesítsék. Magyarország, Csehország és Lengyelország nem volt hajlandó átvenni a mechanizmusban nekik szánt menedékkérőket, így az Európai Bizottság 2017 decemberében kötelezettségszegési eljárást indított az országok ellen.
Magyarországnak 1294 személyt kellett volna ideiglenesen befogadnia és a menedékkérelmét elbírálnia. Magyarország egy "kvótapert" már elvesztett, amelyet Szlovákiával közösen indított azért, hogy a Tanács 2015-ös döntéseit megkérdőjelezzék, mivel azokat kétharmados többséggel hozta. A Bíróság a tanácsi döntéshozatalt helyénvalónak találta, a magyar és szlovák fél vesztett.
Az ítélet többek között kimondja, hogy “a tagállamok, azzal a céllal, hogy kivonják magukat az áthelyezési mechanizmus végrehajtása alól, nem hivatkozhatnak sem a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos feladataikra, sem az e mechanizmus állítólagos működésképtelenségére”.
Az Európai Bíróság valamennyi, a magyar fél által is felhozott kifogást, jogi érvet elutasította és alaptalannak találta.
Most a három államnak végre kellene hajtania a belügyminiszterek döntését. Időközben azonban ez lehetetlenné vált, mert a döntések hatálya 2017 őszén lejárt.
Az Európai Bizottságnak most lehetősége van arra, hogy pénzbüntetés kiszabását kérje a jogsértő tagállamokra – egy külön eljárásban.
"Magyarország továbbra sem kér a migránskvótából" - ezzel címmel kommentálta közleményében a magyar kormány a bírósági döntést. "Bár a történelem bennünket igazolt, mégis Magyarországot citálták bíróság elé. Különösen felháborító ez annak tükrében, hogy a 2015-ös "kvótahatározatokat" szinte egyetlen másik tagállam sem teljesítette maradéktalanul" - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter. "Az ítéletnek nincs további következménye. Mivel a "kvótahatározatok" már régen hatályukat veszítették, nincs kötelezettségünk arra, hogy menedékkérőket vegyünk át."- hangsúlyozta az Varga Judit. Hozzátette: "Az eljárás csak ártott az Európai Unió menekültügyi rendszerének, hiszen a migrációs krízist továbbra sem a menedékkérők kötelező átvétele oldja meg."
(Borítókép: Menekült Horgosnál 2015. szeptember 15-én. Fotó: Huszti István / Index)