Kedden Tokió mellett további hat prefektúrában (Csibában, Kanagavában, Szaitamában, Oszakában, Hjogóban, és Fukuokában) szükségállapotot hirdettek ki, miután az országban emelkedik a fertőzéses esetek szám. A szükségállapot ideje alatt is járni fognak a tömegközlekedési eszközök, és nyitva maradnak a szupermarketek. A lakosságot ugyanakkor arra kérik, hogy maradjon otthon, és lehetőség szerint senki ne mozduljon ki, csak ha feltétlenül szükséges.
A kormányzók kijárási korlátozásokat vezethetnek be, és szabályozhatják az oktatási intézmények működését. A japán törvények nem teszik lehetővé, hogy a tokiói kormány az európai országokban vagy Kínában látott óvintézkedésekhez hasonlókat léptessen életbe. Az állampolgárokat nem lehet büntetni a korlátozások megszegéséért, és a cégeket sem kényszeríthetik bezárásra. Japánban ehelyett a társadalmi nyomásgyakorlásra és az emberek hagyományos szabálykövető magatartására támaszkodnak a vírus terjedésének megállítása érdekében.
A rendkívüli állapot kihirdetése egy márciusi törvénymódosítást követően vált lehetővé. Japánban a második világháború történelmi tapasztalatai miatt erős ellenállás övezi az állami jogkörök kibővítését. „Úgy döntöttem, hogy rendkívüli állapotot hirdetek ki, mert a vírus egyre gyorsabban és egyre szélesebb körben terjed" - mondta a parlamentben Abe.
A kormányfő aláhúzta: a koronavírus komoly hatással lehet a japánok mindennapi életére és a gazdaságra. Egészségügyi szakértők figyelmeztettek, hogy robbanásszerűen növekedhet a fertőzöttek száma, különösen a Tokióhoz és Oszakához hasonló nagyvárosokban, ahol már most is sok a beteg. A 14 millió lakosú fővárosi régióban 1116 fertőzöttről tudni, ez a legnagyobb szám a szigetország 47 prefektúrájában, közölte az MTI.
A koronavírus-járvány gazdasági következményeinek ellensúlyozására egy példátlan mértékű gazdaságélénkítő programot hagyott jóvá a japán kormány kedden az MTI szerint. A 108 ezer milliárd jen (990,2 milliárd dollár) értékű csomag alapvetően a háztartások és a kisvállalkozások támogatását szolgálja. A hazai össztermék (GDP) 20 százalékának megfelelő program súlyát jól jelzi az is, hogy értéke majdnem duplája a 2008-as pénzügyi világválság idején elfogadott, 57 ezer milliárd jenes csomagnak.
Közben az MTI a Reutersre hivatkozva azt írta, hogy negyven orvostanhallgató is részt vett Japánban egy népes ivászaton, ennek következményeként 18-an koronavírus-fertőzést kaptak. A leendő orvosok Japán egyik legtekintélyesebb egészségügyi intézményében, a Keio Egyetemi Kórházban dolgoznak. A kórház igazgatója „megbocsáthatatlan ostobaságnak" nevezte a történteket.
A mulatozás március 26-án folyt Japán fővárosában. Tokió polgármestere, Koike Juriko pont előző nap felszólította a lakosságot, hogy maradjon otthon és tartózkodjon a népes összejövetelektől. A japán fővárosban a járvány ellenére csaknem változatlanul zajlik az élet. A vonatok ugyan valamivel kevésbé zsúfoltak, de most is sokan utaznak rajtuk, és nagyon kevesen dolgoznak otthonról, a döntő többség továbbra is bejár a munkahelyére.
Az országban március végén indult el fölfelé jelentősen az igazolt megbetegedések száma: miközben a Worldometer adatai szerint március 24-én még 1193 regisztrált betegről tudtak, addig ez a szám keddre már 4 ezer fölé emelkedett.
A koronavírus-járvány kezdete óta először egyetlen újabb kapcsolódó halálesetet sem jelentettek Kínában kedden, a hivatalos adatok alapján ráadásul ismét csökkent a napi megbetegedések száma – írja az MTI. A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság kedden 32 újonnan diagnosztizált betegről adott hírt, szemben az egy nappal korábban jelentett 39-cel. A hétfőn azonosított páciensek mindegyike külföldről érkezett az országba. A külföldről behozott esetek száma ezzel 983-ra emelkedett.
Amióta az országban a vírus terjedése mérséklődött, a járvány elleni intézkedések középpontjába a külföldről érkezett és a tünetmentes fertőzöttek kerültek:
A kínai a fertőzések és halálesetek számának csökkenése ellenére sem ért még véget a járványhelyzet, mert a közösségi érintkezést korlátozó szigorú intézkedések feloldása után minden bizonnyal érkezik majd egy második hullám. A kínai helyzet értékelését nehezíti a statisztikák megbízhatatlansága is.
Indiában továbbra is támadják a sürgősségin dolgozó orvosokat, attól tart ugyanis a lakosság, hogy megfertőzhetik őket. Közben az ország lazított a gyógyszerek exportjára vonatkozó szigorításon, miután szombaton általános betiltotta a hidroxiklorokin-exportot. Az anyagról ugyanis biztató kísérletekben írták azt: akár hasznos is lehet a koronavírusos betegek terápiájában. Indiában hivatalosan 4908 esetről tudni, abból 130 főnél mára diagnosztizálták a betegséget, összesen pedig 137-en haltak bele.
A Mumbai nyomornegyedében élők közben különösen veszélyeztetettek, és félnek is, főként, hogy a vírus egyik áldozata onnan származik. Itt, Dharavi városrészben eddig öt fertőzésről lehetett tudni, 3500 főt otthoni karantén alá, 25-öt pedig elkülönített karanténba helyeztek. A The Guardian cikke szerint a szegénynegyedben gyakori, hogy akár tíz ember is él egy szobában, és az is, hogy 80-an osztoznak egy nyilvános vécén, vagy hogy a házakban nincs folyóvíz. Az ott élők annyira félnek a betegségtől, hogy sokan közülük csak vécézni mennek ki.
(Borítókép: Maszkot viselő emberek Tokióban 2020. április 7-én. Fotó: Issei Kato / Retuers)