A koronavírus-járvány kisebb exodust idézett elő Párizsban, ahol a kijárási korlátozások kezdete óta a lakosság száma negyedével, csaknem 600 ezerrel csökkent – derül a francia statisztikai hivatalnak (Insee) az egyig legjelentősebb mobiltelefon-szolgáltatótól származó névtelen adatok alapján készített tanulmányából, írja az MTI.
A hatalmas zuhanás kétharmadát azok az emberek jelentik, akiknek nem a francia fővárosban van az állandó lakhelyük, és akiknek nagy része a március 17-én életbe lépett karantén előtt elhagyta a várost. Ez utóbbiak egy jelentős része diák, akik albérletben vagy kollégiumban laknak a fővárosban, de sok külföldi is hazautazott, illetve a szállodák is konganak jelenleg az ürességtől, miután turisták egyáltalán nincsenek a városban.
A csökkenés harmadát viszont azok a párizsiak adják, akik a vidéki házaikba menekültek el a karantén idejére, számuk csaknem 200 ezerre tehető az Insee szerint, ami a párizsi körgyűrűn belül élők 12 százalékát jelenti.
A mobiltelefonok adatai szerint a párizsi lakosok közül a legtöbben a fővárostól gépkocsival vagy vonattal két óra alatt elérhető Normandiába, Bretagne-ba, Burgundiába, illetve az ország középső részére, és más Atlanti-óceán parti megyékbe távoztak, ahol általában a párizsiak nyaralói találhatók.
Az Insee azt is jelezte, hogy egy másik tömeges lakossági mozgás is történt az elmúlt hónapban, amikor még a karantén kihirdetése előtt, március 15-én bezártak a síparadicsomok. Ekkor a hegyvidéki megyék teljesen kiürültek, az Alpok megyéinek lakossága 38-43 százalékkal csökkent, a Pireneusokból az emberek 8-9 százaléka ment el.
A tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy a franciák nagy része fizikailag jelenleg ugyanazon a helyen van, ahol általában él, a 67 millió lakosú országban mintegy másfél millióan töltik a karantént nem az állandó lakhelyükön, és kizárólag Párizsban és a fővárosi agglomerációban csökkent a lakosság száma.
Több mint 1,6 millió francia fertőződhetett meg eddig az új típusú koronavírussal - derül ki a francia általános orvosok szakszervezete által csütörtökön közzétett első becslés alapján, írja az MTI.
A vizsgálatban részt vett 2048 háziorvos a kijárási korlátozások kezdete, március 17. és április 3. között 56 154 beteget diagnosztizált a Covid-19 betegséggel az ország teljes területén. Az eredmények kivetítése a Franciaországban praktizáló valamennyi háziorvosra a szakszervezet számításai szerint azt mutatja, hogy ebben az időszakban 1,67 millió francia fertőződhetett meg a koronavírussal.
"Természetesen egy extrapolációról van szó" - hangsúlyozta Jacques Battistoni, a szakszervezet elnöke sajtótájékoztatóján. A becslés olyan emberek részvételével készült, akik orvoshoz fordultak, és azok is beletartoznak, akik egészséges vírushordozók.
A szakember szerint a becsléssel ugyanakkor jól látszik a különbség a regisztrált fertőzöttek és a valós helyzet között.
Az említett időszakban Franciaországban az egészségügyi minisztérium összesítése szerint mintegy 60 ezer, jelenleg mintegy 82 ezer regisztrált fertőzöttet tartanak nyilván, közülük 30 ezren vannak kórházban.
A kórházban ápoltakhoz képest sok az 1,6 millió, de kevés Franciaország 67 milliós lakosságához képest - hívta fel a figyelmet Jacques Battistoni, aki szerint az immunizált franciák száma valószínűleg nagyon kevés.
Franciaországban az egészségügyi hatóságok eddig semmilyen becslést nem adtak közzé a lakosság feltételezett fertőzöttségéről, miután a szűrés eddig nem volt tömeges, kizárólag a súlyosabb tüneteket produkáló betegeket tesztelték.
Jean-Francois Delfraissy, a kormány mellett működő Covid-19 tudományos tanács elnöke szerdán a France Info hírrádióban elmondta: járvány első két nagy franciaországi gócpontján, Elzászban és a Párizstól északra található Oise megyében már megkezdődött a helyiek általános tömeges tesztelése, és az első adatok azt mutatják, hogy a lakosság immunitása jóval kisebb, mint az előzetesen várható volt, alig 10-15 százalékos.
Franciaországban több mint 12 ezerre emelkedett a koronavírus-fertőzés áldozatainak száma, az áldozatok több mint harmada az idősotthonokban vesztette életét - közölte csütörtök esti sajtótájékoztatóján a francia egészségügyi minisztérium járványügyi igazgatója. Jérome Salomon ugyanakkor kiemelte, hogy a járvány kezdete óta az elmúlt 24 órában először csökkent az intenzív osztályon ápoltak szám: a 7066 beteg 82-vel kevesebb, mint az előző nap.
A kórházban elhunytak száma szerda óta 424-gyel 8044-ra emelkedett, ami valamivel alacsonyabb, mint az előző nap, az idősotthonokban március 1. óta viszont 4166 áldozatot szedett a járvány, így Franciaországban eddig 12 210-en haltak meg a fertőzésben.
A regisztrált betegek száma az előző napi 82 048-ről 86 334-re nőtt. Kórházban 30 767 fertőzöttet ápoltak, ami 392-vel több, mint szerdán, de 1952-en gyógyultan távozhattak az elmúlt 24 órában a kórházakból. Ezzel 23 206-ra emelkedett a kórházban március 1. óta meggyógyultak száma.
Szakemberek szerint a járvány terjedésének megfékezése szempontjából a kórházi intenzív osztályokon kezelt betegek száma a legfőbb mutató. Ez az adat most először csökkent, 82-vel. Szerdán még 17-tel nőtt az új betegek száma, kedden 59-cel, hétfőn 94-gyel, vasárnap még 140-gyel nőtt az intenzív osztályokon ellátott betegek száma.
A járványügyi felelős szerint ez arra utal, hogy "enyhül a nyomás az ellátórendszeren és fokozatosan fékeződik a járvány". A francia egészségügy 5 ezer intenzív ággyal rendelkezett a járvány kezdete előtt, s jelenleg még mindig 7 ezer súlyos beteget kezelnek.
"Jóllehet remélhetjük, hogy elértük a járvány görbéjének tetejét, ez a tető azonban nagyon magasan van, ezért nagyon óvatosnak kell lennünk" - fogalmazott Jérome Salomon, aki továbbra is a kijárási korlátozások szigorú betartását kérte mindenkitől.
Az ellátórendszer túlterheltségének enyhítésére Franciaországban március 17-én léptek életbe kijárási korlátozások, szakemberek pedig már figyelmeztettek, hogy legalább április végéig szükség lesz rájuk. Az esetleges feloldások dátumát és azt követő stratégiát hétfőn ismerteti Emmanuel Macron államfő, aki várhatóan a járvány gazdasági és társadalmi hatásaira is ki fog térni a televíziós beszédében.
A francia kormány legalább 6 százalékos GDP csökkenést vár az idén. Bruno Le Maire pénzügyminiszter egy nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a bruttó hazai termék visszaesésének mértéke meghaladja majd a 2008-as gazdasági válságot követő 2,9 százalékot, s második világháború utáni legjelentősebb recesszió lesz. A tárca ezért az eredetileg 45 milliárd eurós gazdaságvédelmi csomagját 100 milliárd euróra emelte.
A belügyi tárca közben utasította a prefektusokat, hogy vonassák vissza azokat a rendeleteket, amelyekben egyes települések vezetői kötelezővé tették az egészségügyi maszk hordását az utcán. A belügyminisztérium szerint "problematikus témáról van szó, amely orvosilag nem bizonyított".
(Borítókép: Védőmaszkos rendőrnő egy járókelő papírjait ellenőrzi az Eiffel-torony előtt. Fotó: MTI/AP/Michel Euler)