A torinói Bosco Szent János kórház intenzív terápiás és aneszteziológus szakorvosa, az Indexnek korábban is nyilatkozó Marco Vergano arról tájékoztat, hogy a kórházak még mindig tele vannak Olaszországban, bár az utóbbi napokban már volt egy-két szabad ágyuk.
Marco Vergano már nem számolja a napokat, amelyeket a koronavírus járvány kitörése óta a kórházban töltött. Rendszerint napi 14-16 óra telt munkával, de a közelmúltban voltak olyan napok is, amikor ő és kollégái le sem hunyták a szemüket.
Állandó megfigyelés alatt tartja a betegeket, a legkisebb változásról is tudni akar. A páciensek között sokan a negyvenes-ötvenes éveiben járnak. Minden lélegeztetőgép foglalt.
„A legnehezebb az, hogy folyamatosan koncentrálni kell és nagyon nehéz a járvány ötödik hetében is a legnagyobb figyelemmel ellátni a betegeket.
Hiába vennénk még lélegeztetőgépeket és állítanánk be új ágyakat, nem lenne elég orvos és ápoló a betegek ellátására.
A súlyos betegeket időről időre meg kell fordítaniuk, ez is a kezelés része. "Ehhez régebben nyolc ember kellett a protokoll szerint, de most annyira kevesen vagyunk, hogy már csak négy, néha csak három ember jut erre a feladatra. Igaz, annyit gyakoroltuk az elmúlt hónapban, hogy már így is megy. És szüntelenül tanulunk is. Amikor még nem találkoztunk a vírussal, azt olvastuk, hogy jellemzően idősek kerülnek súlyos állapotba.
Jelentem, vannak negyvenes éveikben járó súlyos betegeink is. Sok ötvenes éveiben járó betegünk van lélegeztetőgépen, akiknek alig van kísérőbetegségük, sőt több betegnek egyáltalán nincsen más betegsége a koronavírus okozta fertőzésen kívül.
Ez a mostani állapot még hosszú hónapokig tarthat. Augusztusig biztosan. De ebben sem vagyok biztos, biztosabbnak látszik a szeptember. Addig nem lesz vége, amíg a lakosság jelentős része, körülbelül hetven százaléka nem szerez immunitást. Hacsak nem lesz valami áttörés a terápiában. Ez eltarthat akár egy évig is, vagy tovább” – ad szokatlanul borús előrejelzést a torinói orvos. Hozzáteszi, hogy sok olyan halálos áldozat van, akit ha nincs járvány és nem ilyen tömeges ellátási kötelezettség szakad a kórházakra, meg lehetett volna menteni.
“Az elmúlt hetekben nagyon sok kollégámmal együtt nehéz döntésekkel szembesültünk.
Választani kellett, kit tegyünk lélegeztetőgépre és kit nem, vagyis kinek van nagyobb esélye a túlélésre.
És számos esetben nem tudtunk megmenteni olyanokat, akiket életben tudtunk volna tartani, ha nem ekkora tömegben zúdultak volna be a betegek egyszerre. Mert ehhez képest korlátozottak a lehetőségeink. Nincs elég gép és főképp nincs elég orvos és ápoló.”
Az intenzív osztály élete is megváltozott. Az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy a fertőzött területeket elkülönítsék a nem fertőzött kórtermektől és más helyiségektől. Már maga a beöltözés és a vetkőzés is nagyon lelassítja a munkát.
“Úgy kell elképzelni, hogy az a világ, ahol a koronás betegeket kezeljük teljesen el van zárva a külvilágtól. A betegek is el vannak szigetelve a kinti élettől és a hozzátartozóktól. És csak telefonon tudnak kapcsolatot tartani a hozzátartozókkal. A kórházat teljesen átrendeztük, a sebészeti osztályokat és a legtöbb más részleget is a koronavírusos betegek kezelésére alakítottuk át. Szinte csak koronavírusos betegeket látunk el, és nagyon sok kórházban hasonló a helyzet.”
Vergano doktor reméli, megértjük, mennyire megviseli ez az ápolókat és az orvosokat. A betegeket természetesen még inkább, még akkor is, ha állapotuk javul.
“Most jelent meg az első tanulmány a szomszédos tartomány, Lombardia intenzív osztályain kezelt betegekről, amely körülbelül 1500 beteg adatait dolgozta fel és ebben az áll, hogy a betegek 60 százaléka még mindig az intenzív osztályon van. És ott február végén kezdődött a roham, vagyis eszerint a legtöbb beteg, akinél a koronavírus súlyos betegséget okoz, akár több hétig is az intenzív osztályon van.”
Vagyis a betegek hónapokig gyógyulnak és a szövődmények kezelése csak ezután kezdődik.
Vergano doktortól megtudtuk továbbá, hogy a kezelési protokoll hetente változik, ahogy új helyzetek, új információk keletkeznek. De számos gyógyszert a kezdetektől fogva használnak, így az immunszupresszív szereket, szteroidokat és a maláriaellenes szerek hatóanyagaként ismert hydroklorokint is.
Marco Vergano szerint ma az olasz lakosság tíz százaléka lehet fertőzött, azaz közel hatmillió ember. Ha csak félszázalékos halálozási arányszámot tételezünk fel, akkor ez harmincezer halottat jelent. A péntek reggeli hivatalos adat ezzel szemben 18 ezer. Azt gyanítja, hogy a vírusfertőzés következtében elhunyt betegek száma legalább a duplája, de akár négyszerese is lehet a statisztikában közölteknek.
“Én szerencsés vagyok, mert engem leköt a munkám. Azoknak sokkal rosszabb, akik bezárva élnek otthonukban. Ha választanom lehetne, hogy éjjel-nappal a fertőzésnek kitéve a kórházban dolgozom, vagy otthon rostokolok, biztos, hogy a kórházat választanám”.
Borítókép: Marco Vergano