A dunaszerdahelyi kórházat 11 évig vezető Horváth Zoltánnal beszélgetett a Válasz Online arról, hogy vajon mi lehet a titka annak, hogy noha Szlovákiában és Magyarországon szinte egyszerre lobbant be a járvány, náluk eddig 9 koronavírus miatt elhunytat tartanak nyilván, itthon pedig 156-ot. Tehát majdnem fele akkora lakosságra (Szlovákia: 5,45 millió) huszadannyi halálos áldozat jut.
Horváth szerint az átlagéletkor és a várható átlagos élettartam tekintetében nincs nagy különbség a két ország között, tehát nem arról van szó, hogy Magyarországon arányaiban több a nagyobb mortalitású idős ember. Közép-Európa keleti részén az öregkorúak meglévő alapbetegségei hasonlók, tehát az sem igaz, hogy a szlovákiai nyugdíjasok makkegészségesek, akiken a koronavírus sem fog.
Sőt a Válasz kérdezője szerint az egymillió lakosra vetített pozitív minták száma is nagyon hasonló a két országban.
A szlovák egészségügyi tárca szerint Szlovákiában a legtöbb koronavírus-fertőzött 30 és 44 év közötti, a második csoport a 15–29 esztendőseké, aztán a jön a 45–59-es korosztály, és csak ezek után következik az igazán veszélyeztetett idősek csoportja. Igaz, a napokban ez a megoszlás módosulhatott, mert egy idősotthonba betört a vírus, a 93 lakó nagyobb része elkapta. A kevés számú elhunyt jelentős része ehhez a helyszínhez köthető, de további 40 ezren élnek hasonló szociális otthonokban, őket most relatíve gyorsan tesztelni fogják. Pozsony megye elnöke már jelezte, hogy a térség összes idősgondozottját megvizsgáltatja.
Magyarországon a fertőzöttek életkori adatai teljesen mások: 35 százalék 70 évnél idősebb, további szűk egyharmad pedig 50–69 év közötti.
Ez az egy tényező tehát, ahol döbbenetes különbség van a két ország között - véli a dunaszerdahelyi orvos.
Ami pedig az egymillió lakosra vetített pozitív mintákat illeti, együtt haladt a két szomszédos állam az elmúlt hetekben, bár ez a szám csalókalehet, mert népességarányosan 60 százalékkal több teszt készült Szlovákiában.
Horváth doktor szerint míg a magyarországi sajtó még arról írt, hogy az öregek Budapesten és a nagyvárosokban a vírus ellenére viszonylag aktívan jártak-keltek az utcán, addigra Szlovákiában már szinte eltűntek a közterületekről, legfeljebb Pozsonyban volt némi "mocorgás".
"Egyébként engem is meglepett az időskorúak fegyelmezettsége, amit sokan arra vezetnek vissza, hogy a kommunista diktatúra Szlovákiában talán erősebb korlátokhoz szoktatta az embereket, mint Magyarországon" - mondta Horváth.
Aki mégis kitette a lábát, az maszkban tette, mert Szlovákiában a kormány kötelezővé tette a maszk viselését. Az interjúban elhangzik, hogy Magyarországon egy ideig kifejezetten tagadták a felső légutak eltakarásának fontosságát a WHO ajánlására hivatkozva.
Arról is beszéltek, hogy a térségben először a csehek kezdtek markánsan védekezni, ott már március elsején kimutatták a koronavírust, majd a szigorúság azonnal begyűrűzött Szlovákiába is, az első ottani fertőzött csak öt nappal később lett meg.
"A járvány elleni harcban sokszor órák döntenek, Szlovákia viszont napokat nyert rögtön a legelején Csehországhoz és az akkoriban ocsúdó Magyarországhoz képest" - mondta Dr Horváth Zoltán.
A Pozsony Megyei Önkormányzat például az első koronás érintett hírére azonnal bezáratta a körzetébe tartozó alap- és középiskolákat. Amikor pedig a váratlan szabadság hírére a családok elkezdtek kirajzani a hegyekbe, az állam az összes síközpontot, vidéki fürdőkomplexumot bezáratta minden kompromisszum nélkül, sőt még a népszerű kerékpárútvonalakat is.
A húsvéti szünetre pedig részleges kijárási tilalmat hirdettek, senki nem léphette át a járáshatárokat, kifejezetten azzal a céllal, hogy a családok ne fertőzzék meg idős rokonaikat.
Végül beszéltek arról is, hogy a tömeges fertőzésre készülve Magyarországon a kórházi ágyak 60 százalékát ki kell üríteni, ezzel szemben Szlovákiában az egészségügyi kormányzat nagyon nem szeretne az összes intézményben koronavírusos beteget tudni.
Minden kórházban vannak olyan elkülönített részek, ahova COVID-gyanús betegek kerülnek, de ha a teszt pozitív, az érintettet azonnal elviszik egy járványcentrumba. Ha pedig negatív, helyben átirányítják az őt ellátó osztályra.
Az akut és az onkológiai beavatkozásokon kívül ott is minden más szünetel, de miközben Magyarországon azon folyik a vita, mennyi ágyat kell felszabadítani, a szlovákoknál már azt mérlegeli a szakma, hogy május elején esetleg újra lehetne indítani a normál kórházi gyógyítást - olvasható az interjúban.