Azt még nyomozzák, hogy Észtország legnagyobb szigetén, Saaremaan pontosan hogyan ütötte fel a fejét a koronavírus, mert több teória vetélkedik egymással, de az biztos, hogy a szigetet mára teljesen el kellett vágni a külvilágtól a koronavírus-járvány miatt.

Egész Észtországban kb. annyian élnek, mint Budapesten, Saaremaa szigetének 2600 km² a területe, és a legutóbbi népszámlálás szerint 31 ezren lakják, nagyjából annyian, mint a kisebb budapesti kerületeket, a legfontosabb városa, Kuressaare a közel 14 ezer lakójával Észtország kilencedik legnagyobb városa.

A szigeten jelenleg 518 regisztrált fertőzöttet tartanak számon, miközben országosan 1512 igazolt fertőzött van, 38 halálos áldozata van a járványnak, és 162-en gyógyultak meg eddig. Az egész országban itt van regionálisan a legtöbb eset, ami annak fényében különösen magas szám, hogy a második leginkább fertőzött régió Harjumaa 514 esettel, viszont itt, Tallinnban és környékén lakik az ország lakosságának nagyjából a fele. Csak összehasonlításképpen,

Az észt koronavírusos honlap igen részletes, így az is kiderül, hogy regionálisan mennyi tesztet végeznek, ami a szigetes esetszámra nézve aggasztó is lehet. A főváros körüli régióban eddig közel 16 ezer tesztet csináltak, és ebből lett meg a 514 pozitív eset, míg a szigeten mindössze háromezer tesztből tartanak több mint ötszáz esetnél, a tesztek 17 százaléka lett pozitív.

Nem véletlen, hogy az ország összes szigetét lezárták már március 14-én, beleértve Saaremaat is. A korlátozások értelmében a szigeteken csak az ott lakók tartózkodhatnak, a nem ott lakók távozhatnak, de beutazni nem lehet, és a helyi lakosok sem mehetnek el. Vagyis teljesen elzárták a szigetlakókat az ország szárazföldi részétől.

Ez azért is volt különösen indokolt, mert a Kuressaare kórházát vezető Edward Laane elmondása szerint a Tallinnban és a Pärnuban koronavírussal kezelt személyek többsége is valójában Saaremaaról érkezett az ottani kórházakba.

De mi történt Saaremaan?

Valószínűleg három, egyelőre fontossági sorrendbe nehezen rendezhető esemény kellett ahhoz, hogy a szigeten berobbanjon a járvány március közepére:

1. Március 4-5. A Saaremaa VK röplabdacsapata meccset játszik a Powervolley Milano csapatával.
2. Március 7. Megrendezik a Saaremaa Mullifestival nevű pezsgőfesztivált a szigeten.
3. Március 8. A nőnap alkalmából sokan látogatják meg rokonaikat, valamint az idősotthonokat.

Három teljesen ártalmatlannak tűnő esemény, bár a röplabdameccset nem volt annyira veszélytelen dolog március 4-én megrendezni, a Sopron kosárcsapata már február végén mondott le meccset a járványhelyzetre hivatkozva, ahogy több más csapat is így tett még mielőtt leállították majdnem az összes bajnokságot Európában. Észtországban egyébként  március 12-én hoztak  május elsejéig tartó korlátozó intézkedéseket, amelyek az iskolák bezárásától a sportesemények teljes tiltásáig terjedtek, ahogy sok más helyen.

A pezsgőfesztivál kellemesen családias légkörben zajlott a fotók alapján, a távolságtartásnak ezeken a képeken még nyomát sem látni.

Három nem is túl jelentős esemény, a röplabdameccsen is csak pár százan vettek részt összesen a Facebook alapján. A következmények viszont mégis nagyon súlyosak lettek.

És mi lett a folytatás?

A lenti összesítésben csak a Saaremaara közvetlenül vonatkozó történéseket gyűjtöttük össze.

• Az események következménye, hogy március 11-én két koronavírusos személyt regisztráltak a szigeten. Mindketten ott voltak a meccsen. Hozzá kell tenni, hogy ekkor Észtország egész területén már összesen tíz koronavírusos megbetegedés volt, de ezek a fővárosra és környékére koncentrálódtak.
• Másnap az országos betegszám felugrott hetven fölé, életbe léptették a korlátozó intézkedéseket, de a szigeteket még pár napig nem zárták le.
• Ezzel párhuzamosan a Saaremaa VK csapat edzője koronavírusos lett. A korlátozások elrendelésének napján, vagyis még mindig csak egy héttel a meccs után koronavírussal diagnosztizálták a meccs egyik játékvezetőjét is. Az időközben hazautazó, és otthoni karanténját töltő olasz csapat játékosai közül többnek is pozitív lett a tesztje.
• Március 13-án a meccs egyik nézője, egy katona kapott pozitív teszteredményt, ezért összesen több mint 150 katonatársát kellett karantén alá helyezni.
• Öt nappal később tovább szigorították a korlátozásokat, a rendkívüli helyzet végéig teljesen leállították a Saaremaara irányuló légi közlekedést. A helyi kórház pedig adománygyűjtésbe kezdett, hogy elég védőfelszerelést tudjanak vásárolni.
• Madis Kallas, Saareemaa polgármestere március 19-én bejelentette, hogy pozitív lett a koronavírustesztje.
• A Saaremaa VK röplabdacsapat március 22-én bejelentette, hogy több játékosát is koronavírussal diagnosztizálták.
• A sziget kórháza március 27-én pedig azt közölte, hogy összesen 20 dolgozója fertőződött meg a vírussal. Az országban bevezették a 2+2-es szabályt, ami azt jelenti, hogy egyszerre maximum két személy találkozhat egymással, ők is minimum 2 méteres távolságot tartva.
• Március végén Jüri Ratas miniszterelnök újabb szigorításokat jelentett be, kifejezetten a szigetlakók számára. Elrendelték, hogy aki tud, az dolgozzon otthonról, az élelmiszerüzleteknek is át kellett állniuk az érintésmentes kiszolgálásra, ami vagy zárt ajtós kiszolgálást, vagy házhozszállítást jelent. A következmények is szigorúak, akár 2000 eurós büntetést is kaphat az, aki nem tartja be az előírásokat, a szigetre katonákat vezényeltek, hogy segítsék a rendőrség munkáját.
• A kórház bejelentette április 2-án, hogy már 41 dolgozója fertőzött, apró örömhír, hogy a szigetre vezényelt katonák segítségével sikerült felépíteni egy tábori kórházat, így kicsit több hely volt pácienseket fogadni. A kórház arra számított, hogy a következő hetekben akár több ezer fertőzöttet is el kell látniuk.
• Április 8-án meghalt az első egészségügyi dolgozó a járvány miatt, a sziget kórházának egy 53 éves ápolója. Az idősotthonokat lezárták, a lakók nem hagyhatták el az intézményeket, az egészségügyi minisztérium szerint az otthonokba nem a látogatók vitték be a vírust, hanem az onnan időről időre eltávozó lakók. Ezzel nagyjából párhuzamosan tableteket szállítottak az otthonokba, hogy a lakók könnyebben tudják tartani a kapcsolatot a rokonaikkal, szeretteikkel.
• Április 14-ére annyira rosszra fordult a helyzet a szigeten, hogy a hadsereg bevonásával elkezdték megszervezni, hogy bizonyos betegeket helikopterrel valamelyik szárazföldi kórházba tudjanak szállítani, hogy csökkentsék a terhelést a kórházon.

Csökken az esetszám, de a neheze még hátra van

A BBC készített egy videocsetes riportot néhány szigetlakóval, amiből kiderül, hogy a sziget kórházában egyébként alapból 147 kórházi ágy van.

A jelenlegi számítások szerint május elején érheti el a csúcsot a napi esetszám Észtországban, de hozzá kell tenni, hogy az elmúlt napokban csökkenőben volt az új fertőzések száma. A szigeten viszont súlyos a helyzet, különösen annak fényében, hogy a jelenlegi számítások szerint az országban könnyen előfordulhat, hogy elfogynak az intenzív osztályokon a helyek.

A szigeten a kórház már most tele van, ahogy láttuk, már felhúztak egy tábori kórházat is, és elkezdték a betegeket szárazföldi intézményekbe átszállítani, de az orvosok a nyilatkozatok alapján úgy kalkulálnak, hogy

Hogy pontosan mennyi fertőzött lehet a szigeten, azt nem tudni, korábban az egészségügyi minisztérium részéről úgy fogalmaztak, hogy ott már minden korosztályt elért a vírus, és ahogy fent írtuk,

Eddig a sziget lakosságának valamivel kevesebb mint tíz százalékát tesztelték le. Érdekes kitérő, hogy Észtországban egyébként nagyjából annyi a fertőzött, mint Magyarországon (1512 vs 1834), és nagyjából annyi tesztet is végeztek el (39605 vs 43901), viszont az országban csak tizedannyian laknak, mint Magyarországon.

A szigetlakók arról számoltak be, hogy a korlátozó intézkedések miatt sokan elvesztették a munkájukat, és többen igyekeznek gyorsan alternatív munkalehetőségek után nézni. Ahogy sok helyen a világon, itt is sokan váltottak egészen változatos karrierekből a futárkodás, házhozszállítás irányába.

Határnyitás minél hamarabb

Észtország úgy kalkulál, hogy a korlátozó intézkedések májusig, júniusig lehetnek majd érvényben. A kormány hét kulcsfontosságú területet jelölt ki, amelyek meghatározzák, hogy mikor tudják elkezdeni lazítani az intézkedéseket. Ezek között természetesen első helyeken konkrét járványügyi célok vannak, olyanok például, hogy a számítások szerint mennyi megbetegedést bír el az egészségügyi ellátórendszer, de figyelembe veszik azt is, hogy a munkaügyi helyzet hogyan alakul az országban.

A tervek szerint, amint lehet, újranyitják az iskolákat, óvodákat, de a határokat is lehető leghamarabb szeretnék megnyitni a jelenleg teljesen bezárkózó országban. Észtország a többi balti államhoz hasonlóan nagyban épít a munkaerő áramlására az Európai Unión belül, vagyis arra, hogy sokan dolgoznak a környező országokban, de különösen Finnországban.

Az észt lazítási intézkedések egyébként nagyjából egybevágnak az uniós frissen megjelent hasonló ajánlásokkal is. Az országban már hét végén bejelenthetik az első lépéseket a korlátozások legalább részleges enyhítéséről.

A lettek, litvánok bizakodnak

A környező országokban Észtországhoz hasonlóan még a járvány tetőzését várják. Lettországban Észtországgal szinte egy időben jelent meg a koronavírus. Február 27-én egy Rigából Tallinnba tartó buszon utazott egy Törökországból érkezett iráni fiatal, aki végül az első észtországi koronavírusos lett.

Lettországban a hír hatására egyből elvégeztek több mint száz tesztet, mindegyik eredménye negatív lett. Március 2-án egy Münchenen keresztül Milánóból érkező személy viszont végül bevitte Lettországba is a koronavírust. A lett miniszterelnök, Krišjānis Kariņš mindössze nyolc beteggel az országban – mindannyian Észak-Olaszországban jártak korábban – kihirdette a rendkívüli állapotot, és megkezdték a korlátozó intézkedéseket.

Ennek eredményeképpen Lettországban egyelőre összesen 682 megbetegedést regisztráltak, öten haltak meg a vírus miatt, és úgy néz ki, a járvány görbéje lefele tart az országban, bár a számítások szerint május elején tetőzhet a járvány. Ennek megfelelően május közepéig fenntartják a korlátozásokat. Lettországban egyébként a határokat nem zárták le teljesen, de szigorú intézkedéseket hoztak, hogy minimalizálják a mozgást.

A másik szomszédos baltikumi országban, Litvániában már azelőtt rendkívüli állapotot hirdettek, hogy megjelent volna a vírus az országban. A Covid-19-et végül két nappal később egy Veronából érkező nőnél mutatták ki először, a litván parlament még aznap betiltott minden nyilvános eseményt április végéig. Az országban egészen március 18-áig csak olyan megbetegedéseket regisztráltak, amikor valaki külföldről hozta magával a vírust. Az első országon belüli regisztrált fertőzés csak akkor történt meg, amikor már 34 eset volt Litvániában.

Az országban jelenleg 1149 fertőzött van, és 32-en vesztették életüket a járványban. A tetőzést most hétvégére várják, és úgy néz ki, kórházi kapacitás szempontjából igen felkészültek, bőven van elég intenzív férőhely is az országban.

Nagyon korán kezdtek intenzíven tesztelni, március közepére már több mobil tesztközpontot kialakítottak, mostanra a kb. kétmillió lakosú országban közel 50 ezer tesztet végeztek el. Ennek ellenére április 15-én két hétre karantén alá kellett vonni Nemenčinė városát, miután egy varrodában felütötte a fejét a járvány. A szigorú intézkedések értelmében csak azok mehetnek be a városba, akik ott laknak vagy ott dolgoznak. A települést pedig csak munka vagy egészségügyi okok miatt lehet elhagyni.

A lezárással párhuzamosan viszont a környező országokhoz hasonlóan Litvánia is bemutatta a saját újranyitási stratégiáját. Az első pont az, amikor az élelmiszerboltokon kívüli többi bolt is kinyithat.

Hogy milyen szigorú intézkedésekre érdemes majd számítani az éledező gazdaságokban, arra jó például szolgálnak az eddig is szigorú litván megoldások.

A litvánok úgy tervezik az újranyitást, hogy csak olyan üzletek nyithatnak majd ki első körben, amelyeknek van bejáratuk közvetlenül az utcáról, maximum 20 percet tölthet egy vásárló közvetlen kapcsolatban egy eladóval, egyszerre csak egy vásárlót szolgálhatnak ki, és az üzleteknek azt is biztosítaniuk kell, hogy 10 négyzetméterenként maximum egy vásárló tartózkodhat a helyiségekben.

Dragomán György

Szárnyas bomba

Lauri a vizet nézte, a Sorve világítótorony árnyéka majdnem egész a partig ért. Benyúlt az oldalzsákjába, bekotort a kis üvegek közé, találomra akart kihúzni egyet, lecsavarta a kupakot, egy hajtásra akarta kiinni, de az édeskés, ánizsos rumízre nem volt felkészülve, felköhögött, az ital a légcsövébe ment, tüzes, fájdalmas ívet égetett a mellkasába, összegörnyedt, mi az istennek kell likőrt is tenni a minibárba, gondolta, közben persze az is az agyába villant, hogy addig jó, amíg csak a szesztől köhög, kiitta a maradékot, megint felköhögött, elfordult, a torony irányába hajította az üveget.

A dobás jól sikerült, talán túl jól, a haragtól úgy lendült a karja, mint válogatott korában, ez másnap hajnalban fájni fog. Az üveg a torony fekete falának csapódott, nem pattant le róla, hanem szilánkokra robbant, élesen, mint egy puskalövés.

Nem kellett volna visszajönni a szigetre. Úgy ment el Saaremaaról, hogy az se baj, ha nem látja soha többet, nem is jött volna, ha nem kapja meg Reet hangüzenetét, Jaan beteg lett, a tüdeje miatt nem biztos, hogy túléli, és még egyszer beszélni akar vele, még jár a komp, ha azonnal indul, még ideérhet. Tényleg, huszonöt év után hirtelen eszébe jutott valami fontos, üvöltött rá a telefonra, pont most, pont most akar velem beszélni, és te, szerelmem, neked nincs számomra semmi mondanivalód? Beteg lett, na és, tőlem aztán meg is dögölhet, ezt kiáltotta, ápold csak szépen, azért lettél nővér, de közben persze a szárnyas bomba jutott eszébe, a fekete fémburkolat, az, ahogy a feje felé tartott betontömbbel lassan odasétál a bombához, az, ahogy a betont a feje fölé emeli, az, ahogy a bombára dobja.

Megint a zsákba nyúlt, most már biztosra ment, megnézte az üveget, mielőtt kibontotta volna, vodka, mi más, a bomba szinte biztosan most is ott van az erdőben, ott a fenyők között, a kis tisztáson, ami persze nem igazi tisztás, hanem egy kráternyom a sok közül, ahol annak idején megtalálták Jaannal. Persze nem lett volna szabad a lábukat se betenniük az erdőbe, Reet apja, aki akkor éppen a világítótorony felújításán dolgozott, megmondta, hogy ötven év után is tele van az erdő fel nem robbant bombákkal, agyonveri őket, ha megtudja, hogy oda mernek menni, maradjanak csak szépen a parton.

A vodka jólesett, kimosta a torkából a likőr émelyítő édességét, de persze az alkoholos fertőtlenítő jutott eszébe róla, az, ahogy dörzsölte vele a bőrét a szállodában, miután visszajutott a szobájába a kórházból, hiába volt védőruha rajta és arcpajzs. Nem kellett volna odamennie, nem kellett volna hagynia, hogy Jaan megint belezsarolja a hülyeségbe, tudom, hogy megint gyáva leszel, öcsi, krákogta-hörögte a fülébe, amikor már a szigetről sikerült valahogy elérnie Reetet, és ő meg átadta a telefont Jaannak, nem fogsz merni idejönni, és ő persze azért is odament, és hagyta, hogy Reet becsempéssze a kórházba, úgy, ahogy annak idején is hagyta, hogy Jaan mondja meg, hogy mik lesznek a bátorságpróba szabályai, Reet mindkettőjüket egyformán szereti, hiába nem ikrek, mégis olyanok, mintha azok lennének, a lány nem tud közülük választani, döntsék el ők maguk. Ezt a konténer mellett állva mondta, amiben ott voltak a bontásból származó nagy betontömbök, kikapott egyet, a feje fölé emelte, elindult a fák felé, az ösvény felé, a tisztás felé.

Lauri a vodkásüveget is a torony falához vágta, ez a dobás még szebben sikerült, gyilkos lesz a reggel, úgy fog fájni a vállízülete, mint a műtét után, na és, kit érdekel, ki a francot érdekel, Jaan ezt kiáltotta, amikor ő ráüvöltött, hogy ne legyen hülye, ez nem játék, ez életveszélyes, látta, hogy Jaan odarohan a bombához, megáll előtte, rádobja a betondarabot. Addig fogjuk csinálni, amíg valamelyikünk itt nem marad, vagy fel nem adja, mondta, te jössz, mondta.

Két kört bírt ki, másodszor már alig tudta rávenni a lábát, hogy az ösvényre lépjen, valahogy még odament a bombához, de ahhoz már nem volt ereje, hogy rádobja a betondarabot. Jaan arca jutott eszébe, a vigyor, amivel harmadszor is feje fölé emeli és a fekete fémhez vágja a követ.

Jaan a maszk alatt is ugyanúgy vigyorgott, hát mégis eljöttél, mondta, tudod mit akarok mondani, hosszan köhögött, akkor is tudtad, csaltam, persze, csaltam, nem igazi bomba volt, vagyis az volt, csak a tűzszerészek már hatástalanították, a laktanyából loptam vissza az erdőbe, de te legalább elmehettél innen, ha akkor te nyersz, neked kellett volna örökre itt maradnod.

Lauri elfordult az erdőtől, a vizet nézte, a tornyot, a tengert. Reet mosolyára gondolt, arra, hogy hiába volt ugyanolyan, mint huszonöt évvel ezelőtt, ő mégse érzett semmit, amikor ránézett. A bomba szárnyaira gondolt, arra, hogy biztos szétette már mindegyiket a rozsda. A szigetet lezárták, sokáig itt kell majd maradnia. De egyszer majd vége lesz ennek az egésznek, és akkor megint lelép innen, és nincs az az isten, hogy még egyszer visszajöjjön.

Kedves olvasó, ez a mininovella az Index első novelláskötetének megjelenése alkalmából született. Az Istennek nehéz a kortárs magyar prózairodalom tizenhét meghatározó szerzőjének 26 novelláját tartalmazza. A kötet itt megvásárolható.

(Borítókép: Üres piac az új koronavírus kitörésekor Saaremaa szigetének fővárosában, Kuressaaréban 2020. március 3-án. Fotó: REUTERS / Tarmo Virki)