Klaus Iohannis román államfő felszólította a román alkotmánybíróságot (CCR), hogy vizsgálja felül azt a 2018-ban hozott döntését, amelyben elrendelte Kövesi felmentését a korrupcióellenes ügyészség (DNA) éléről - írja az MTI. 

A jobboldali államfő szerint az EJEB döntése nyomán semmivé foszlott az alkotmánybíróság hitele, és elkerülhetetlenné vált a CCR működésének felülvizsgálatát is magában foglaló alkotmányos reform.

Ludovic Orban kormányfő, az államfőt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke azt sürgette, hogy a CCR ismerje el nyilatkozatban és hivatalos formában is vétkét.

A bukaresti igazságügyi tárca kedden közleményben jelezte: javasolni fogja, hogy Románia hívja vissza a Velencei Bizottságból Tudorel Toader alkotmányjogászt, aki 2018-ban igazságügyi miniszterként kezdeményezte és - a CCR határozata révén - az államfőnél is kikényszerítette a DNA-főügyész leváltását.

Valer Dorneanu, a CCR elnöke, volt szociáldemokrata házelnök szerint az EJEB döntése nem a román alkotmánybíróságot bírálja, és azt is megjegyezte, hogy a politikusokat semmi sem akadályozza meg abban, hogy módosítsák az alkotmánybíróság működéséről szóló törvényt.

Korábban írtuk: Elmarasztalta Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az időközben európai főügyésszé választott Laura Codruta Kövesi ügyében, aki azért tett panaszt, mert 2018 nyarán eltávolították a román korrupcióellenes főügyészi tisztségből, írja az MTI.

Az ítélet szerint sérült Kövesi tisztességes tárgyaláshoz való joga, amikor a román alkotmánybíróság döntésének eleget téve a román államfő felmentette őt a korrupcióellenes ügyészség éléről. A volt főügyész kifogásolta: az alkotmánybíróság anélkül hozott megfellebbezhetetlen határozatot leváltásáról, hogy beidézte volna, és lehetőséget adott volna neki a védekezésre.

A végzés megállapítja: Románia megsértette a főügyész véleménynyilvánítási szabadságát is, Kövesit ugyanis azért mentették fel, mert bírálta a korrupció büntetésével kapcsolatos törvénymódosításokat. A főügyésznek éppenséggel munkaköri feladata volt, hogy véleményt nyilvánítson a korrupcióellenes büntetőjog módosításáról, de a jelek szerint Kövesi idő előtti felmentése az igazságszolgáltatás függetlenségét féltő bírák és ügyészek elhallgattatását célozta.

Kövesi nem kért kártérítést, de a strasbourgi döntést a román hatóságoknak figyelembe kell venniük, ha újabb ügyészségi vezetőt mentenének fel mandátuma lejárta előtt.