„Számítottunk arra, hogy több lesz a beteg, de a magas halálozási szám meglepett minket” – ismerte el a svéd közegészségügyi hatóság járványügyi vezetője a Business Insidernek. Anders Tegnell szerint azonban nem lehet megmondani, mennyi haláleset köthető ahhoz, hogy Svédország, eltérően a világ legtöbb országától, érdemi kijárási korlátozások nélkül kezeli a vírust.
Az adatok alapján első ránézésre lehet összefüggés: a 10 milliós Svédországban a halottak száma 3225, miközben Norvégia, Dánia és Finnország összesen 15 millió lakosa közül csupán 1015-en haltak meg a fertőzésben.
A három országban tehát 67 haláleset jut egymillió lakosra, Svédországban viszont ennek ötszöröse.
Tegnell szerint a vártnál sokkal kevésbé sikerült távol tartani a vírust az idősotthonoktól – a halálesetek fele ezekre az intézetekre esik.
„Nem állítom, hogy minden tekintetben sikeresek vagyunk. A magas halálozási szám aggaszt minket” – mondta, hozzátéve, hogy így is volt ráció abban, hogy az emberek önkorlátozására tegyék a hangsúlyt a társadalmi távolságtartásban a hivatalos kijárási korlátozások helyett.
Járványügyi szempontból ugyan a kijárás korlátozása – vagy akár tiltása – a legeredményesebb, ennek azonban súlyos gazdasági ára van. Ezért is kell egyensúlyozni a két szempont között, ezért is kezdték meg több országban az óvatos újraindítást.
Svédország elvileg kedvezőbb helyzetben van, hiszen nem állt le annyira az élet, mint máshol, az iskolák sem szüneteltek, a vendéglátóhelyek is működhettek.
Ez azonban nem jelenti, hogy elkerülték a gazdasági károkat: Svédország 6-10 százalékos GDP-csökkenésre számít 2020-ban, a munkanélküliség 10,4 százalékra kúszik fel, annak ellenére, hogy a március – a kijárási korlátozások európai kezdetének hónapja – sokkal kedvezőbb volt, mint máshol.
„Korai még megítélni, hogy jobban csináltuk-e. Úgy véljük, Svédország végül nagyjából ugyanoda jut”, mint a többi ország – mondta a Financial Timesnak a svéd központi bank korábbi helyettes vezetője. Christina Nyman – aki a Riksbank után a Handelsbank vezető gazdasági szakembere – ezzel arra utalt, hogy a zárlat lokális kihagyása keveset ér, ha a külvilág egyébként szinte leáll. A kínai tulajdonban lévő Volvo hazai teher- és személyautógyárai is többször leálltak, mivel a működéshez szükséges eszközök így sem érkeztek meg.
Ugyanez igaz volt a 2008-as válságra is, amely közvetlenül kevésbé érintette Svédországot, exportorientált gazdasága azonban így is megszenvedte – ezzel együtt Nyman szerint így is kedvezőbb helyzetet teremtett a teljes leállás elkerülése.