George Floyd halálát követően egyre több olyan szobrot távolítanak el az USA-ban, amelyeket a rabszolgatartás vagy a gyarmatosítás emlékének tartanak – írja a CNN.
A szobordöntési hullám elérte Kolumbusz Kristóf szobrait is, a felfedező ugyanis szintén ellentmondásos figurája az amerikai történelemnek. A portugál, majd a spanyol korona szolgálatában álló genovai utazót, aki 1492-ben eljutott Amerikába, az Egyesült Államokban ma részben az amerikai őslakos indiánok lemészárlásának jelképeként tartják számon.
A CNN szerint több helyen is ledöntöttek, illetve eltüntettek már Kolumbusz-szobrokat:
A tüntetők azt mondják, azért nem kímélik a Kolumbusz-szobrokat, mert így akarják kifejezni a szolidaritásukat az amerikai őslakosokkal.
Nem új keletű a kérdés, hogy mihez kezdjenek az USA-ban Kolumbusz Kristóf emlékével. Az elmúlt években a Kolumbusz-emléknapot az őslakosok napjával helyettesítették, ezzel elismerve azt, hogy az európai felfedezők az amerikai őslakosság számára milyen szenvedéseket okoztak. Bill de Blasio, New York polgármestere pedig már évekkel ezelőtt is fontolgatta Kolumbusz Kristóf manhattani szobrának eltüntetését.
Nancy Pelosi demokrata párti házelnök szerdán levélben követelte a konföderációs személyiségek szobrainak eltávolítását a kongresszus díszcsarnokából - írja az MTI. A szenátusi bizottsághoz írt levelében Pelolsi úgy fogalmazott:
ezek a szobrok a gyűlöletnek adnak tiszteletet és nem a nemzeti örökség részei. Muszáj elmozdítani őket.
A házelnök nem sokkal azt követően írt levelet a szenátusi bizottságnak, hogy Donald Trump elnök a Twitteren azt írta: a kormányzat nem tervezi a valahai konföderációs tábornokokról elnevezett amerikai katonai támaszpontok átnevezését.
A szövetségi kongresszus épületében 11 konföderációs személyiség szobra található, köztük Jefferson Davis és Alexander Stephens szobra. Davis az Amerikai Konföderációs Államok első és egyetlen elnöke, Stephens pedig az alelnöke volt 1861 és 1865 között. Pelosi a levelében kifejezetten e két egykori politikust említette.
A kongresszus 1864-ben engedélyezte minden egyes tagállamnak, hogy két, az adott államban civil vagy katonai tevékenysége okán köztiszteletnek örvendő személyiség szobrát adományozza a Capitoliumnak. Mississippi egyébként az egyetlen állam, amely két konföderációs személyiség szobrát küldte.