Rengeteg örömteli hírt kaptunk ma. Igyanak meg ennek örömére valahol egy csésze kávét vagy akár egy sört. És nyugodtan menjenek dolgozni!
– ezekkel a szavakkal jelentette be május elején Benjamin Netanjáhu a koronavírus-járvány miatti rendszabályok lazításának újabb hullámát. Izrael miniszterelnöke "nemzetközi szinten is követendő modellként" méltatta, hogy a kormány viszonylag gyorsan nagyon szigorú korlátozásokat léptetett életbe, és ezeket a lakosság fegyelmezetten be is tartotta.
De alig két hónappal később a kilencmilliós országban újból válságosra fordult a helyzet. Június utolsó hetében hirtelen felszökött az új fertőzöttek száma, július elejétől rendszeresen napi ezernél is többen bukkantak fel. Az elmúlt napok 1300-1400-as adata a duplája a járvány tetőzésekor naponta regisztrált fertőzötteknek. Mire ez a cikk megjelenik, addigra az aktív koronavírusos esetek száma is meghaladja majd a 15 ezret – április elején az aktív esetek száma valamivel 10 ezer alatt tetőzött.
Az új rekordokhoz nagyban hozzájárul a felpörgetett tesztelés – Izraelben napi 20 ezer embert szűrnek –, de árulkodó, hogy 100 fölé emelkedett a COVID-19 szövődményeivel kórházban ápoltak száma is. A halálozások eddig is alacsony aránya viszont nem változott.
Éli Vaxman, a kormányzati válságstáb vezető tanácsadójának drámai megfogalmazása szerint az adatok azt mutatják:
Izrael elveszítette a járvány terjedése feletti ellenőrzését.
És a szakember szerint ha a helyzet nem változik, akkor „két héten belül újból teljes lezárást kell elrendelni”.
És bár a gazdasági válságtól rettegő kormány ettől egyelőre kizártnak tartja, hogy újból befagyasszanak mindenféle gazdasági és közösségi aktivitást, kedden mégis egy sor szigorú korlátozást léptetett életbe. A legfontosabbak:
Mivel a korlátozások mellett egy sor területen az illetékes minisztériumoknak passzolták át a döntést, ezért lehet, hogy napokon belül bezárják mondjuk az iskolai táborokat, amitől nyilván izraeli szülők milliói kapnak kisebb agyvérzést.
Napirenden van kilenc olyan város lezárása is, ahol hirtelen sok új fertőzött bukkan fel; ezek alapján úgy tűnik, hogy a vírus megint komolyan érinti a modern higiéniai előírásokat sokszor nehezen befogadó ultraortodox zsidókat. A veszélyeztetett települések többségében komoly haredi közösség található, újra felbukkant például az első hullám egyik legnagyobb gócpontja, Bné Brak, a Ciszjodániában található, csaknem 100 ezer ultraortodox által lakott Bejtár Illit városát pedig egy hétre vesztegzár alá vonta a kormány, miután a múlt héten 169 fertőzöttet regisztráltak. Az intézkedés előtt a város lakói polgármesterük és a hatóságok figyelmeztetése ellenére tömegével hagyták el Bejtár Illitet.
Annak ellenére, hogy a járvány fenyegetése miatt az izraeli kormányzat félretette a ciszjordániai zsidó telepek annexiójára vonatkozó terveit, a Palesztin Hatóságnak is főhet a feje, mivel az ellenőrzése alatt álló régiókban is százával bukkannak fel az új fertőzöttek (ott az AP tudósítása szerint a hagyományosan több száz fős vendégseregekkel megtartott lakodalmak váltak a fő gócpontokká)
Miután tavasszal Netanjáhu megjárta a karantént, most legnagyobb riválisa és egyben legfontosabb koalíciós partnere, Beni Ganc védelmi miniszter vonult önkéntes karanténba, de a politikus mellett a helyzet komolyságát illusztrálja az is, hogy a városharcra kiképzett Nahshon zászlóalj testületileg karanténba került. Ugyanis ahogy azt a helyi Riposzt, a Jiszráél Hajom megszellőztette, az elitalakulat egyik katonája szervezett egy születésnapi bulit, melynek egyik vendége koronavírusos volt, megfertőzte a katonát, aki utána a laktanyába visszatérve továbbadta a vírust több bajtársának. Az első tesztek után az egész egységet elkülönítették, a szuperfertőző katonára pedig akár katonai bírósági eljárás is várhat.
A koronavírus visszatérése (az izraeli sajtóban „második hullámként” emlegetik, amúgy ezt a megnevezést általában az ősszel várható fertőzésekre szokás tartogatni) csalódottsággal vegyes felháborodást váltott ki az izraeliekből, akiket mentálisan és gazdaságilag is komolyan megviseltek a járvány miatti megpróbáltatások (maga a vírus nem okozott olyan pusztítást, mint mondjuk az Egyesült Államokban vagy több európai országban).
A csalódottság részben annak szól, hogy az izraeliek nem akarnak visszatérni a négy fal közé, és sokan úgy érzik, egy újabb lezáráshullám végzetes csapást mérhet egy sor eleve megroggyant vállalkozásra és egyéni egzisztenciára. Az amúgy stabil és tavaly 4 százalékos növekedést produkáló izraeli gazdaság felkészült a stagnálásra, de a húsvéti csúcsszezont elve elmulasztó turizmus és vendéglátás újabb kálváriája recesszióba taszíthatja Izraelt.
Az indulatok nem elsősorban a gazdasági válságnak szólnak, hanem inkább a politikai válság miatt áprilisig eleve csak korlátozott eszközzel rendelkező kormányzati válságkezelésnek, illetve az önfényezésnek.
A kormányzati kommunikáció ugyanis hónapok óta a járvány elleni védekezés egyik mintaországaként ünnepelte Izraelt (és persze önmagát),
Hiszen időben lezárták a határokat, tömegesen teszteltek, a legradikálisabb módszereket is bevetették a fertőzések megfékezésére - például a személyiségi jogok szempontjából több mint ellentmondásos titkosszolgálati telefonos megfigyelést, melynek instrukciói alapján jelenleg is nagyjából 40 ezren lehetnek karanténban.
Az indulatokat táplálja, hogy szakértők egyértelműen a kormány mulasztásaira vezetik vissza a fertőzések megugrását; olyan mulasztásokra, melyek miatt egyébként már hetek óta kongatják a vészharangot, és melyek azt mutatják, milyen nagy jelentősége lehet a járvány elleni védekezés lazításában az apró félresúlyozásoknak és ritmustévesztéseknek is:
Reuven Rivlin államelnök szerdán keményen ki is osztotta a (tőle közjogilag függetlenül működő) kormányt, mert
nem dolgozott ki átfogó stratégiát a koronavírus elleni küzdelemre.
Az államelnök elsősorban azt kifogásolja, hogy a kormány nem hozott létre egy járványügyi csúcsszervet, és a védekezés különböző feladatai és a beérkezett információk is szét vannak szórva a szaktárcák között.
A Jediot Aharonot szerint ráadásul a hadsereg áprilisban kidolgozott egy ilyen csúcsszerv felállításáról szóló tervet, mely arról gondoskodott volna, hogy minden egyes új fertőzött 48 órán belül közvetlen környezetével, és a vele kapcsolatba kerültekkel együtt izolációba kerülhessen, elvágva ezzel a továbbfertőzés láncolatát. A reakció gyorsaságát egy központi számítógépes rendszer biztosította volna, ami minden adatot egy helyen kezelt volna a fertőzésekkel és a karanténban lévő személyekkel kapcsolatban. Az intézkedéseket pedig úgy differenciálták volna, hogy Izraelt a fertőzések aránya alapján zónákra osztják.
Azonban a koronavírus elleni védekezés összefogásáról szóló tervezet az egészségügyi minisztérium felső vezetésében elakadt, és Netanjáhu sem erőltette.
A tervezet kiszivárgása miatti politikai botrányt növelte, hogy a szaktárca közegészségügyi igazgatója váratlanul lemondott, a távozását bejelentő Facebook-posztban pedig szintén kemény kritikával illette a kormány mulasztásait.
A közlekedési miniszter máris megsértette az új rendelkezéseket, amikor büfével egybekötött nagyszabású útátadási ünnepségen vett részt (tegyük hozzá: a miniszternek nem derogált a bocsánatkérés), és az sem vette ki magát túl jól, hogy az köztévé leleplezése szerint az egészségügyi miniszter órákkal az általa kihirdetett gyülekezési korlátozások életbe lépése előtt vett részt a felesége óriási születésnapi buliján.
A kormánypárt népszerűségén egyelőre nem látszik meg a politikai háborgás; a 12-es csatorna által megrendelt legfrissebb kutatása szerint a Likud támogatottsága nem változott, azonban Netanjáhu járványkezelését a megkérdezettek fele már az újabb hullám előtt is rossznak tartotta, a gazdasági hatások kezelését pedig 62 százalék minősítette rossznak.
A politikai kommentárok amiatt is háborognak, hogy a Likud a és a Ganc vezette ellenzéki Kék-Fehér pont a koronavírus fenyegetésére (meg a három választással sem feloldott patthelyzetre) hivatkozva kötött nagykoalíciót, ennek ellenére a védekezés eredményességén nem látszik meg a politikai összefogás. Sőt, miután megindult egymás hibáztatása, könnyen lehet, hogy a járvány és gazdasági válság második hulláma egy újabb politikai kék halálba fagyó Izraelt talál telibe.
(Borítókép: Arcmaszkot viselő férfi a netánjai tengerparton Izraelben 2020. július 8-án. Fotó: Amir Levy/Getty Images)