Kedd délután valamivel hat óra előtt hatalmas robbanás rázta meg Bejrútot, Libanon fővárosát. A túlzás nélkül gigantikus detonációról azonnal elterjedő videók nyomán a nyilvánosan hozzáférhető adatokkal dolgozó tényfeltáró oldalakon megindult a helyszín azonosítása és a robbanás körülményeinek rekonstrukciója, estére már a hatóságok is több fontos információt megosztottak a nyilvánossággal. Szerda dél körül az alábbiakat lehet tudni a tragédiáról:
A felekezetileg és politikailag megosztott, a szomszédban zajló szíriai polgárháborúban is érintett Libanonban nem triviális annak a gyors leszögezése, hogy ezúttal baleset történt.
A detonációt eleinte összekötötték azzal a ténnyel, hogy csütörtökön mondanak ítéletet a 2005-ben megölt libanoni kormányfő, Rafik Hariri gyilkosai felett, akik a síita lakosság körében népszerű, az ország déli területeit árnyékállamként kormányzó, parlamenti képviselettel is rendelkező Hezbollah terrorszervezethez tartoznak. Hariri hat autóból álló konvoját egyébként egy tonna TNT-vel megrakott teherautóval repítették a levegőbe.
Mások arra emlékeztettek, hogy tavaly augusztusban két izraeli drón csapódott be a fővárosba (eredetileg vagy a Hezbollah médiaközpontja, vagy pedig egy iráni eredetű rakéta-hajtóanyag-keverő üzem lehetett a célpont), és a zsidó állam és az iráni támogatású szervezet között az elmúlt napokban zajlott le egy kisebb összecsapás a libanoni-izraeli határon. Azonban ezek a spekulációk – annak ellenére, hogy Donald Trump spontán kijelentette, „szörnyűséges támadásnak látszik” – hamar elhaltak.
A robbanás egy kikötői raktárépületben történt, ahol Hasszán Diab miniszterelnök bejelentése szerint 2750 tonna ammónium nitrátot tároltak. Ezt a vegyületet alapvetően műtrágyának használják, de robbanóanyagokat is elő lehet belőle állítani. A bombatámadást nemcsak a detonáció mérete zárta ki – szakértők előzetes becslései szerint 240 tonna TNT robbanóerejének megfelelő vegyi anyag repült a levegőbe – hanem az is, hogy a baleset emlékeztettet az amerikai Houston kikötői negyedében, Texas Cityben 1947-ben történt tragédiára. Ennek során a bejrútihoz hasonló mennyiségű (2300 tonna) ammónium-nitrát több száz embert ölt meg, és ötméteres árhullámot indított útjára a Mexikói-öbölben.
A környék lakói először az épületből felcsapó lángokra és füstre figyeltek fel, ezt követően több apró robbanást lehetett észlelni, majd jött a fő detonáció, mely valósággal letarolta Bejrútot.
A több mint 100 halálos áldozat mellett legalább négyezren sebesültek meg,
rengeteg ember akkor, amikor ablakaikból a tüzet figyelték, és a nagy robbanás az arcukba repítette a teraszajtót vagy az ablaküveget.
A detonáció nem csak az ablakokat vitte ki, a lökéshullám számos épületet súlyosan megrongált a nagyjából egymilliós (mivel Libanonban az utolsó népszámlálás 1932-ben volt, ezért a népességről csak becslésekkel rendelkezünk) városban; a pusztítás mértékét a Guardian videója szemlélteti:
A helyzet még mindig apokaliptikus; helyszíni beszámolók szerint sok helyen még mindig nem sikerült eloltani a tüzeket, továbbra is füst gomolyog a bejrúti kikötő felett, épülettörmelék tölti meg a környékbeli utcákat, mindenütt kiégett gépkocsik láthatók.
A lökéshullám erejét érzékelteti, hogy a bejrúti kikötőtől több mint 200 kilométerre fekvő Ciprus partjain is érezni lehetett, a környező kutatóállomásokon a szeizmográfok pedig a Richter-skála szerinti 3,5-ös erősségű földmozgást mértek.
A magyar nagykövetség épülete is megsérült a kedd esti, óriási bejrúti robbanásban. Álmennyezetek szakadtak le, ablakok törtek be, ahogy több munkatárs lakásán is, írta Menczer Tamás államtitkár szerda reggeli Facebook- posztjában, de „a kollégák jól vannak, készek arra, hogy szükség esetén segítsék a magyar állampolgárokat.” A kormány nem tud magyar áldozatról vagy sérültről, Orbán Viktor levélben fejezte ki együttérzését a libanoni kormányfőnek.
Már a hivatalos közlemények előtt lehetett sejteni, hogy egy ilyen robbanást csakis irtózatos emberi mulasztás idézhet elő.
A közösségi médiában felbukkantak olyan képek, melyeket a raktárépület ajtaját közvetlenül a féltonnás ammónium-nitrát-zsákok mellett hegesztő munkásokról lőttek, méghozzá a brigád egyes tagjain látható egészségügyi védőmaszkok alapján valamikor a közelmúltban), de vitatott, hogy a hegesztőpisztolyból kipattanó szikrák közvetlenül fel tudják-e gyújtani a zsákokat.
Akár valódi a hegesztős kép, akár nem, mindenképpen megdöbbentő, hogy Bejrút központjában, néhány perces sétára a legnagyobb bevásárlóutcáktól és legnépszerűbb sétálóutcáktól évek óta egy kisebb szőnyegbombázáshoz elegendő robbanószert tárolnak. A hatóságok által részben megerősített libanoni sajtóértesülések szerint ugyanis az ammónium-nitrátot 2014-ben kobozták el egy hajó fedélzetéről, mely papíron munkagépeket szállított Zambiába, de felmerült, hogy egy Grúziából Mozambikba tartó, Libanonban sorsára hagyott moldvai hajó gazdátlanná vált szállítmánya repült a levegőbe.
Egyes források szerint az ammónium-nitrátot bányászatban is használt robbanószer alapanyagául szánták, de többen arra is rámutattak, hogy a Hezbollah és más közel-keleti terrorszervezetek előszeretettel készítenek a műtrágyából robbanóanyagot. A Moszad alig néhány éve, 2015-ben leplezett le egy globális léptékű Hezbollah-konspirációt, mely során a terrorszervezet több tonna ammónium-nitrátot halmozott fel a világ különböző nagyvárosaiban Izraelhez köthető célpontok felrobbantására.
Akárhonnan is származik az ammónium-nitrát, és akármilyen célt is szolgált volna, a vámhatóságok már többször is sürgették a biztonsági szerveket, hogy szállítsák el a veszélyes anyagot, de hiába.
Hasszán Diab miniszterelnök öt napon belül ígért pontos választ a kérdésekre, és leszögezte, hogy
a katasztrófa felelősei nem kerülik el a felelősségre vonást.
Az ország hosszú politikai és gazdasági válságot él át; a bankrendszere miatt évtizedeken át „Kelet Svájcá”-nak tartott országban történelme során először be kellett jelentenie az államcsődöt, az erőforrások hiánya már áramkorlátozások szintjén sújtja a lakosságot. A sebesültek ellátását nemcsak az a tény nehezíti meg, hogy az egészségügyi intézményeket alapból leterheli a koronavírus-járvány (az országban július második felétől ugrott meg a fertőzöttek, a kórházi ápoltak és a halálesetek száma), hanem az is, hogy a bejrúti kikötőben a robbanás miatt nagy mennyiségű élelmiszer és gyógyszerkészlet semmisült meg, amit néhány napon belül pótolni kell.
Így azután rengeteg ország ajánlotta fel segítségét, még a Libanonnal feszült viszonyban lévő Izrael is azonnal humanitárius segítséget ajánlott fel, több izraeli kórház pedig jelentkezett a sebesültek ellátására. Csehország is bejelentette, hogy már szerdán mentőcsapatot küld Bejrútba, hogy segítsen a romok alá szorult emberek kiemelésében, Oroszország pedig egy mobilkórházat telepít a libanoni fővárosba.
(Borítókép: A robbanás utáni látkép Bejrútban 2020. augusztus 5-én. Fotó: Mohamed Azakir / Reuters)