Tömeges fosztogatás volt Chicago belvárosában hétfőn, több százan randalíroztak, ablakokat törtek be, és még a rendőrökkel is tűzharcba keveredtek - írja a Chicagotribune.

Az órákig tartó lövöldözés után, helyi idő szerint hétfő délelőtt több mint száz embert vettek őrizetbe. A rendbontók üldözése során tizenhárom rendőr sérült meg. A hatóságoknak nagyjából négy órába telt, amíg visszaállították a rendet a belvárosban. Lori Lightfoot, a város polgármestere azt mondta, nincs mentség ezekre a bűncselekményekre.

A rendőrség mintegy 400 rendőrt vezényelt ki a belvárosba, ahol - a közösségi médiában megjelent, ellentmondásos információkat követően - autókaraván igyekezett, és a gépkocsikból is lövéseket adtak le a rendőrökre.

A The Wall Street Journal című napilap a napokban terjedelmes elemzést közölt a nagyobb amerikai városok városok közbiztonsági helyzetéről, és megállapította, hogy az idén meredeken emelkedett a gyilkosságok száma: az 50 legnagyobb városban 24 százalékkal nőtt a gyilkosságok aránya, és jelentősen nőtt a fegyveres bűncselekmények száma is.

Az elemzés kiemelte Philadelphiát, Detroitot, az új-mexikói Albuquerque-t, a wisconsini Milwaukee-t, a missouri Kansas Cityt, az ohiói Clevelandet és Chicagót, amelyet közbiztonsági szempontból az egyik legrosszabb helyzetben lévő nagyvárosként jelölt meg. Chicagóban július 26-áig 433 gyilkosságot követtek el.

Több rendőrségi szakembert és kriminológust megkérdezve a lap leszögezte: a megnövekedett bűnözés a koronavírus-járványnak is betudható. A szakemberek ugyanakkor megjegyezték, hogy a rablások és a nemi erőszakok aránya csökkent, szerintük azért, mert a koronavírus-járvány miatt minden korábbinál jobban kiürültek az utcák, a bárok és más nyilvános helyek. Kevesebben próbálkoztak meg például lakások kirablásával, mivel az emberek általában otthon tartózkodtak.

A rendőri jelentések szerint a gyilkosságok az alacsony jövedelmű, többnyire fekete és spanyolajkú lakosságot sújtják a leginkább. Az erőszakos bűncselekmények a külvárosokra és elővárosokra jellemzőek, és nem a városközpontokra, ahol a rendőri erőszak elleni tüntetéseket szervezik.

Európából nézve sokakat megdöbbenthetett az Egyesült Államokban George Floyd halála után kitört tüntetések hevessége és széles társadalmi támogatottsága. De az amerikai helyzetet közelebbről vizsgálva az látszik, hogy bár az erőszakhullám közvetlen kiváltó oka a fekete kisebbség elleni rendőri agresszió, a feszültség kirobbanásába egy szélesebb kört érintő jogos elégedetlenség is belejátszhat. Az USA-ban az egyenlőtlenséget mérő mutatók alapján nem elég, hogy a fekete népesség anyagi és emberi jogi felzárkózása kudarcos, általánosságban is egyre mélyülő vagyoni szakadék tátong a társadalomban. A koronavírus pedig csak tovább súlyosbítja a helyzetet.