Nem csillapodnak a tüntetések Belaruszban, ahol az országot 26 éve irányító Alekszandr Lukasenko vasárnapi, hivatalosan 80 százalék feletti győzelme ellen minden korábbinál nagyobb tiltakozási hullám indult. A hivatalos adatok szerint is 6700-ra nőtt az őrizetbe vettek száma, a tiltakozások országszerte folynak a rendőrség és a speciális egységek bevetése ellenére.
Minszk központjában ismét többezres tömeg gyűlt össze a Parlament épülete és a kormány székháza előtt, amit rohamrendőrök védenek a tüntetőktől. Egy nagyobb katonai konvoj is megérkezett buszokkal és fogolyszállító járművekkel. A demonstrálók azt skandálják, hogy "Szvjatlana a mi elnökünk", és transzparenst függesztettek ki a Függetlenség terén álló Lenin-szoborra, amelyen "Tyihanovszkaja – A Fehérorosz Köztársaság elnöke és főparancsnoka" felirat olvasható. A tüntetés egyelőre békés maradt, a demonstrálók közül többem kezet fogtak és fotózkodtak a pajzsaikat a földre eresztő rohamrendőrökkel.
Lukasenko elnök állítása szerint a tüntetéseket külföldről szervezik, és a tiltakozó akciókhoz bűnözőket használnak fel.
Agresszió kezdődött az ország ellen. Ne merészkedjetek most az utcákra! Értsétek meg, hogy ágyútölteléknek használnak benneteket és gyermekeiteket. Mára teljességgel világosan látjuk, mi zajlik
– jelentette ki az elnök a BelTA állami hírügynökség szerint. Lukasenko tudni véli, hogy Lengyelországból, Hollandiából, Ukrajnából és Oroszországból érkeztek a tüntetések szervezői, de a biztonsági erők tagjait ennek ellenére önmérsékletre intette a demonstrálókkal szemben.
Nem meglepő módon elutasította a Központi Választási Bizottság az ellenjelöltek panaszait a választás eredményével kapcsolatban. Hivatalosan Alekszandr Lukasenko 80,1 százalékkal nyert, Szvetlana Tyihanovszkaja 10,1 százalékot kapott, a többin további három jelölt osztozik. Egyikük, Szergej Cserecseny nem is nyújtott be panaszt. „Volt már olyan, hogy valaki bement a Központi Választási Bizottság épületébe, és nem jött ki onnan” – mondta Tyihanovszkaja ügyére utalva, amikor az elnökjelölt a bizottsághoz bement, de már csak Litvániából adhatott újabb életjelet. Cserecseny ezért megbízottakat küldött, ám ők nem juthattak be az épületbe, végül postán adták fel a panaszt, amely ezek szerint el sem jutott a Központi Választási Bizottságig – írta a Tut.by.
Fő politikai ellenfele, az országból elüldözött ellenzéki elnökjelölt pénteken újabb videóval is jelentkezett. Szvetlana Tyihanovszkaja az első videót Litvániából küldte, ahová a belarusz szolgálatok szállították át, és abban saját törékenységéről szólt, utalva arra, hogy családjával zsarolták meg. A második egy gyanús videó volt, amely a Központi Választási Bizottságban készülhetett, ezen Tyihanovszkaja a szöveget gépiesen felolvasva a tiltakozások befejezését kérte a tüntetőktől.
Ezúttal a polgármestereket kérte arra Tyihanovszkaja , hogy a hétvégén csatlakozzanak a tiltakozó tüntetésekhez. Megismételte, hogy ott, ahol nem csalták el a választást, 60-70 százalékkal ő nyert – a csalások miatt benyújtott panaszát elutasította a Központi Választási Bizottság, lásd keretes írásunkat.
Új elem, hogy Tyihanovszkaja párbeszédre szólította fel a hatalom képviselőit.
Lukasenko mögött ugyan ott áll a karhatalom, az ellenzék pedig elüldözött vezetők híján nélkülözi a szervezettséget, a helyzet mégsem úgy alakul, ahogyan a hatalmát választási csalásokon keresztül őrző elnök szerette volna vasárnap óta.
Ezt jelzi az is, hogy a hatóságok bejelentették, több őrizetbe vett tüntetőt szabadon engednek – ami viszont újabb beszámolókhoz vezet a rendőrség és a speciális egységek kegyetlenkedéseiről. A közösségi médiában ugyanakkor egy olyan névsor is kering, ami azok nevét tartalmazza, akiket továbbra is őrizetben tartanak, és vádat emelnek ellenük, ők állítólag kétéves börtönbüntetést is kaphatnak. A közösségi médiában több olyan videó is megjelent, amelyen állítólag a belarusz rendőrség, katonaság és különleges erők egykori tagjai láthatók, amint leveszik az egyenruhájukat, és a kukába dobják, vagy elégetik a kertben.
A tüntetések így is folyamatosak, nappal is vonulnak nagyobb tüntető csoportok Minszk utcáin – és az ország más városaiban, ami minden korábbi tiltakozáshoz képest nagy különbség – és egyre komolyabb fenyegetést jelent Lukasenkóra nézve a sztrájk veszélye is.
A minszki traktor-, illetve autógyár több száz dolgozója sztrájkolt pénteken az Aljakszandr Lukasenka elnök vitatott tisztaságú újraválasztása elleni tüntetések erőszakos elnyomása miatt.
A munkások és az alkalmazottak a Minszki Traktorgyár (MTZ) és a MAZ gépkocsi- és autóbuszgyár udvarán gyűltek össze – jelentették az AFP francia hírügynökség tudósítói a helyszínről.
Az MTZ több ezer dolgozója ezután a városközpont felé indult. Azután döntöttek így, hogy a gyárba érkező Raman Haloucsenka kormányfő nem volt hajlandó tárgyalni velük. A menethez más tüntetők is csatlakoztak a helyiek tapsa mellett. A fogaskerékgyárhoz érkezve csatlakozásra szólították fel az ottani munkásokat. A menet a Függetlenség sugárút felé tartott. A menet előtt a közlekedésrendészet járműve haladt, rendfenntartókat a menet körül nem lehetett látni.
"Nem birkák, nem csőcselék, nem aljanép vagyunk, hanem az MTZ munkásai. Nem húszan vagyunk, hanem tizenhatezren" - ez állt a munkások kezében lévő transzparensen. "Takarodj!" "Szabadok vagyunk" – skandálták a dolgozók, üzenetüket Aljakszandr Lukasenkának címezve.
Előzőleg a gyár udvarán a dolgozók összeállították követeléseik listáját, amelyen egyebek mellett az elnök lemondása és új elnökválasztás kiírása szerepelt.
Aljakszandr Lukasenka, akinek a gazdasági és politikai rendszere nagyban merített a szovjet kommunizmus örökségéből, elnöksége 26 éve alatt a munkásokra és a földművesekre támaszkodott.
Az elnök szinte nemzeti jelképpé emelte a fehérorosz traktorokat. Az MTZ munkabeszüntetése súlyos csapást jelent az államfőre az AFP francia hírügynökség kommentárja szerint.
Az egyre nehezebben kezelhető tiltakozás már így is messzebbre jutott, mint az előre sejthető volt, Lukasenko ugyanis kedvező külpolitikai helyzetben volt: sem Moszkva, sem az EU nem volt érdekelt elmozdításában – bár Minszk kapcsolata egyik féllel sem felhőtlen, viszont az elmúlt évtizedekben ügyesen lavírozott a kettő között. Igaz, Oroszország mindig elsőbbséget élvezett, de Lukasenko útját állta a teljes integrációnak.
Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei pénteken abban állapodtak meg, hogy szankciókat készítenek elő a belarusz választásokat követő tiltakozáson részt vevők elleni erőszak elkövetői és a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen, jelentette be Josep Borell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Borrell az uniós külügyi tanács videókonferencia keretében tartott rendkívüli ülését követően közzétett Twitter-üzenetében azt is kijelentette:
az Európai Unió nem fogadja el a vasárnap tartott választás eredményét.
Az Európa Tanács főtitkára pénteken kiadott közleményében arra szólította fel a fehérorosz hatóságokat, hogy biztosítsák a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát, tartózkodjanak a békés tüntetők fogva tartásától, valamint a tiltakozók bármiféle bántalmazásától. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a belarusz politikai üldözöttek támogatását célzó ötpontos programot ismertetett pénteken a szejmben, és az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának sürgős összehívását javasolta. Morawiecki szerint ha az unió nem tesz gyors szolidáris lépéseket, ezzel azt üzeni szomszédainak, hogy "a fenyegetés pillanatában mindenki csak önmagára számíthat".
A szankció bevezetése kockázatos lépés, mert ha Lukasenko hatalmon marad, így egyre jobban ráutalja magát Moszkvára, amelynek olcsóbb energiahordozói és hitelei nélkül nem tudta volna sajátos posztszovjet rendszerét életben tartani. Most a sztrájkok leszereléséhez is elsősorban pénzre volna szüksége, ám a Kreml ezért cserébe Belarusz mind nagyobb mértékű integrációját várná el, ami viszont akkor is Lukasenko hatalmának végét jelenti, ha le is tudná gyűrni az elmúlt 26 év eddigi legnagyobb tiltakozási hullámát.
Borítókép: MTI / EPA Fotós: Yauhen Yerchak