Több tízezren, egyes becslések szerint nagyjából 220 ezren tüntettek vasárnap a - sokak szerint csalással - megválasztott belarusz elnök, Lukasenko ellen Minszkben. 

A tüntetésen beszédet mondott a Litvániába menekült ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja csapatának egyik volt tagja, Marija Kolesznyikova. "Hihetetlenek vagytok, szeretlek titeket", mondta, majd a hivatalnokoknak, fegyveres erőknek és bíróknak üzent: "Srácok, ez az utolsó esély. Álljatok a jó, az emberek oldalára. Mi vagyunk a többség. Mi vagyunk a hatalom",írja összefoglalójában a BBC.

Más városokban is voltak szimpátiatüntetések. Breszt polgármesterét kifújolták, mikor a tömeghez akart beszélni, Gomelben a tüntetők eltávolították a város zászlórúdjáról a hivatalos zászlót, és az ellenzék vörös-fehér zászlójára cserélték. 

Ilja Skurin belorusz focista bejelentette, hogy nem játszik a válogatottban, amíg Lukasenko az elnök, majd belőtte az első gólját a klubcsapatában, az orosz elsőosztályban szereplő CSZKA Moszkvában. 

A "Szabadság menetével" egyidőben Lukasenko több ezer, legfeljebb pár tízezer támogatója előtt beszélt, a helyi média szerint 31 ezren, a belügyminisztérium szerint 65 ezren voltak.

A két ellentétes célú demonstráció előtt nem sokkal  Putyin és Lukasenko telefonon egyeztettek, az orosz elnök pedig biztonsági segítséget ígért neki arra az esetre, ha Belaruszt "külső katonai fenyegetés" éri. Ez már a második beszélgetésük volt a hétvégén.

Lukasenko a tömeg előtt arról beszélt, hogy nem szereti a felvonulásokat, és nincs szüksége senkire, hogy megvédje őt. Hozzátette: nem az ő hibája, hogy segítséget kell kérnie. A választások megismétléséről azt mondta, Belorusz "meghalna, mint állam", ha ez megtörténne, ha az országra ezt rákényszerítenék. Ugyanakkor reformokat ígért az MTI híre szerint.

Úgy fogalmazott a tömeg előtt, hogy "idejöttetek, hogy negyed évszázad óta először megvédjétek az országotokat, a függetlenségeteket, a feleségeteket, a testvéreteket és gyerekeiteket". Szerinte az ellenzék "mint lyukból a patkányok" mászna elő, ha nem nyomnák el őket. 

Sajtójelentések szerint az állami dolgozókat a munkájuk elvesztésével fenyegették, ha nem mennek el az elnökpárti tüntetésre. Ezzel együtt az állami gyárak munkásai napok óta sorra állnak át az elnökellenes oldalra.

Lukasenko aggodalmát fejezte ki a Nato állítólagos lengyelországi és litvániai katonai gyakorlatai, az ország nyugati határainál való "mozgolódás" miatt is, és bírálta a nyugati katonai szövetséget. A Nato ugyanakkor cáfolta, hogy a régióban erősítene.

A BBC felidézi, hogy az orosz sajtó párhuzamot von a 2014-es ukrajnai és a mostani belorusz események között. Előbbinek a vége az lett, hogy az oroszok annektálták a Krímet, és katonai beavatkozást vittek végbe Kelet-Ukrajnában.

A brit közszolgálati média elemzése szerint egy ilyen lépés most elvben kontraproduktív lenne Moszkvának, a belorusz ellenzék ugyanis nem oroszellenes vagy európapárti, hanem Lukasenko-ellenes. Ha orosz csapatok érkeznének Lukasenko védelmében, akkor az könnyen Moszkva-ellenes hangulatot szítana. Ettől függetlenül Putyin természetesen a saját érdekszférájában akarja tartani Beloruszt, sőt, a fő cél az integráció.

(Borítókép: "Nem az én elnököm" feliratú plakát a tüntetésen. Fotó: Natalia Fedosenko / Getty Images)