Cikkünk frissül.
A belarusz ellenzék nem akar szakítani Moszkvával, mondta Marija Kalesznyikava, a Litvániába menekült ellenzéki elnökjelölt, Szvetlana Tyihanovszkaja egyik kampánytársa kedden.
„Oroszország fontos partner, és az ellenzék érti és értékeli ezt”, és a két ország közötti összes egyezményt be kell tartani, mondta erről az MTI szerint az Eho Moszkvi nevű orosz kormánykritikus rádiónak.
Ugyanakkor szerinte a „hivatalban lévő belarusz elnök nincs abban a helyzetben, hogy megbirkózzon a feladattal”, hiszen rendszeres a feszültség és a konfliktus Minszk és Moszkva között.
Kalesznyikava egyike volt azoknak az ellenzékieknek, akiket még a választás előtt őrizetbe vettek. Kampánystábja szerint Minszkben fogták el, amikor éppen kocsijával kihajtott a kampánystáb parkolójából. A tájékoztatás szerint egy ezüstszínű busz állta el az ellenzéki aktivista útját, amiből rendőrök szálltak ki, majd erővel a járműbe hurcolták Kalesznyikavát, és elhajtottak.
Nem sokkal később a kampánystáb közölte, hogy Kalesznyikavát elengedték. „A rendőrök azt mondták, hogy összetévesztették valakivel” – állt a közleményben, amiben azt is írták, a rendőrök elnézést kértek a történtekért.
A tüntetésekkel és sztrájkkal szemben láthatóan vesztésre álló Lukasenko részben Moszkva támogatásában bízik, ám nem lehet biztos benne, hogy a Kreml teljes mellszélességgel és kézzelfogható erőkkel kiáll mellette, bár van jele annak, hogy Oroszországból Belarusz felé tartanak jelöletlen belügyi erők. Ez a bizonytalanság is jele lehet annak, hogy Lukasenko a munkásokkal közölte: kész alkotmányos keretek között megosztani az elnöki hatalmat, de semmiképp sem „az utca nyomása alatt”.
Sorra hagyják magára diplomatái Alekszandr Lukasenkót, és állnak ki az országot 26 éve irányító elnök ellen kitört tiltakozások mellett. Elsőként az ország pozsonyi nagykövete, Igor Lescsenya posztolt támogató képet a belarusz tüntetésekről, kedden pedig bejelentette lemondását is.
Lescsenya bejelentése újabb megerősítése annak, hogy Lukasenko hatalmának vége nagy valószínűséggel belátható közelségbe került. A hatalom a hétvégén már kénytelen volt lemondani arról, hogy erővel kényszerítse haza az országszerte utcára vonuló tüntetőket, akik az augusztus 9-i elnökválasztás nyilvánvalóan elcsalt hivatalos eredményei ellen tiltakoztak, miután Lukaseno hatodszor is 80 százalék feletti eredménnyel nyert.
Lescsenyával nagyjából egy időben távozik posztjáról a belarusz külügyminisztérium nyugat-európi és észak-amerikai kapcsolatokért felelős vezetője is. Andrej Busilo 1999 óta dolgozott a külügyben. Távozását jelentette be a Belaruszt Svájcban képviselő Pavel Macukevics is.
Lukasenko hétfőn jelentette be, hogy támogat egy népszavazással megerősített alkotmánymódosítást, amely nyomán új helyhatósági, parlamenti és elnökválasztást lehetne tartani. Ezt tíz perccel azután közölte a kamerák előtt egy munkással beszélgetve, hogy előtte a minszki gépgyárban, a dolgozók pfujjolása közepette a pódiumon állva azt mondta, új választás nem lesz, ő csak akkor távozik a hatalomból, ha megölik.
Az EU tagállamai egyre-másra jelentik ki, hogy nem fogadják el a választási eredményeket - az EU-n kívül Nagy-Britannia is hasonló állásfoglalást tett - majd az Európai Néppárt (EPP) persona non gratának, nem kívánatos személynek minősítette Lukasenkót.
A belarusz válság miatt az uniós tagállamok vezetői is rendkívüli tanácskozást tartanak szerda délben, jelentette be az Európai Tanács elnöke, Charles Michel hétfőn.
Az EPP ifjúsági szervezete a YEPP a múlt héten már kiadott egy Lukasenkót elítélő állásfoglalást. Ezt a Fidelitas és a KDNP ifjúsági szervezete az IKSZ nem írta alá . A magyar kormány nagyon visszafogottan nyilatkozott a belarusz tüntetésekről, hétfőn is csak annyit közölt Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebook-oldalán, hogy a magyar kormány támogatja a lengyel elképzeléseket. Hogy ez mi, azt nem fejtette ki, igaz, Varsó már korábban közölte, hogy új választások kiírását sürgeti a szomszédos Belaruszban.
Belaruszban egy hete folyamatosak a tüntetések. Vasárnap az ország posztszovjet történetének legjelentősebb tiltakozása zajlott, amin egyes becslések szerint 200 ezren vettek részt. A tüntetők szerint Alekszandr Lukasenko elnök elcsalta az augusztus 9-én tartott elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékát kapta.