Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét – jelentette be Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben az uniós állam-, illetve kormányfők videokonferenciája után.
Az elnökválasztás Merkel szerint "nem volt sem tisztességes, sem szabad", ezért az EU nem ismeri el az eredményét. Az unió a békés tüntetők mellett áll, és elítéli a minszki rezsim által a demonstrálókkal szemben alkalmazott erőszakot – tette hozzá.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kilátásba helyezte, hogy hamarosan szankciókat vezetnek be a választási csalásért és a tüntetők elleni erőszakért felelős személyek ellen.
"A választások nem minősíthetők sem szabadnak, sem tisztességesnek, és a nemzetközi standardoknak sem felelnek meg" – közölte.
A tervezett szankciókról azt mondta, hogy ezek célzott intézkedések lesznek, amelyek nem a belarusz népet büntetik.
Michel kedden telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aminek tartalmáról annyit mondott, egyetértettek abban, hogy a belarusz nép jövőjéről nem dönthet sem Brüsszel, sem Moszkva, és mindkét fél a válság békés megoldását támogatja. Szerinte egyébként nem geopolitikai jellegű (vagyis a nyugat és Oroszország közötti) krízisről van szó.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a konferencia után úgy fogalmazott, nem szabad megengedni, hogy Belaruszban bármilyen külső beavatkozásra kerüljön sor. "Mindez természetesen Oroszországnak szól", jegyezte meg, mivel szerinte Alekszandr Lukasenko elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztet folyamatosan.
"Azt akarjuk, hogy Belaruszban a demokratikus folyamatot a nemzet irányítsa" – jelentette ki Morawiecki.
A visegrádi csoport (V4) államfői az uniós csúcsértekezletet megelőző tanácskozásukon közös álláspontot fogadtak el a belarusz helyzetről, vagyis a négyek tagjaként most már a magyar kormány is csatlakozott a keményebb fellépést követelőkhöz. Andrzej Duda lengyel, Miloš Zeman cseh, Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar államfő közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy támogatják a belorusz emberek jogát a szabad, tisztességes és demokratikus elnökválasztáshoz. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az augusztus 19-i Kormányinfón megerősítette, hogy Magyarország teljes mértékben azonosul a közös uniós állásponttal, és elítéli Lukasenko elnök lépéseit. A miniszter már kedden úgy fogalmazott egy beszédében, hogy „elborzadva látjuk újra a 2006-os Budapest képeit, ezúttal Fehéroroszországban: a gyülekezési jog lábbal tiprását.”
Az unió több tagja, köztük a szomszédos Lengyelország és Litvánia már korábban közölte, hogy nem ismerik el a vasárnapi választás eredményeit. Az Európai Néppárt (EPP) egyenesen persona non gratának minősítette Lukasenkót. Válaszul Alekszandr Lukasenko elnök katonai erőket vezényelt a nyugati határra, majd közölte, hogy a lépésre a a nyugati kormányok választásra adott nyilatkozatai miatt van szükség.
Az országot 26 éve irányító Lukasenko egyébként a belarusz biztonsági tanács mai ülését követően kijelentette, hogy a koordinációs tanácsot felállító ellenzék valójában puccsot készít elő, a belügyminisztériumot pedig arra utasította, hogy ne engedjen meg semmilyen "rendbontást" Minszkben. Az elnök tegnap, augusztus 19-én erődemonstrációt tartott, amikor kitüntetett háromszáz rendőrt és a biztonsági szolgálat tagjait a tüntetések alatt nyújtott szolgálataiért. Lukasenko ellen augusztus 9-én indult tömeges tüntetés, miután a csalásokkal teletűzdelt elnökválasztás hivatalos eredményei hatodszor is 80 százalék feletti eredménnyel hozták ki győztesnek.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos már augusztus 10-én közös közleményt adtak ki, amiben aránytalannak és elfogadhatatlannak nevezték a "békés tüntetők ellen alkalmazott állami erőszakot", majd arra szólították fel a vezetést, hogy az őrizetbe vett embereket engedjék szabadon. A német kormány is kezdettől fogva élesen bírálta a választást követő fejleményeket, az erőszakot és a tömeges őrizetbe vételeket, a kormányszóvivő azt mondta, szavahihetőek a tömeges választási csalásról szóló jelentések.