A Hallei Egyetem kutatói Lipcsében 1500 fős beltéri koncertet rendeztek szombat este Tim Bendzko fellépésével. A rendezvénnyel az volt a céljuk, hogy modellezzék, hogyan terjed a koronavírus az efféle zárt, tömegek részvételével rendezett eseményeken.

A koronavírus-járvány kezdete óta a világ legtöbb országában felfüggesztették a zenés-táncos tömegrendezvényeket, időlegesen szinte minden országban bezártak a bárok, a diszkók. Ezzel az egész zenei iparág léte került veszélybe, hiszen manapság a zenészeknek alig van más bevételük, mint az élő fellépésekből származó jövedelem. A kutatók annak módját keresik, hogy hogyan lehet valamilyen formában működtetni a zenei életet a járvány várhatóan súlyos téli időszakában is.

A lipcsei koncertre 1500 önkéntest fogadtak, akiket előzőleg teszteltek a koronavírusra, és csak a negatívokat engedték be. Mindenkin szájmaszk volt, ülőhelyes nézőtéren foglaltak helyet, a koncert közben nem mozoghattak.

A kezüket ultraibolya fényben világító kézfertőtlenítővel kenték be, amely átkenődött azokra, akikkel fizikai kontaktusba kerültek. Emellett minden résztvevő viselt magán egy elektronikus kontaktuskövető eszközt, amely a többi embertől mért távolságukat regisztrálta.

Az adatokból azt próbálják meghatározni, hogy az efféle rendezvények mely elemei a legkockázatosabbak, és a nézők hány "kritikus" kontaktusnak vannak kitéve, amelyek során nagy a fertőződés kockázata, ha a másik fél fertőzött. Azt remélik, hogy az adatok alapján sikerül olyan szabályokat alkotni, amelyek segítségével ezek a rendezvények még a második hullám igazán súlyos időszakában is megtarthatók.

Ha élni akarjuk az életünket, nem létezik nulla kockázat. Adni akarunk a politikusok kezébe egy eszközt, amelynek segítségével racionálisan el tudják dönteni, hogy az efféle rendezvények megtarthatók vagy sem. Ez csak úgy lehetséges, ha előre lehet jelezni, hogy egy ilyen rendezvény pontosan hány fertőződést fog eredményezni 

– nyilatkozta a kutatás vezetője, Michael Gekle a CNN-nek.