Saját rendfenntartó erőiből tartalék egységet hoz létre az orosz elnök, hogy szükség esetén Alekszandr Lukasenko kérésére bevessék Belaruszban. Erről az állami Rosszija 1 csatorna 60 Minut című műsorának adott interjújában beszélt Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök jelezte, hogy az egységek csak akkor jelennének meg a szomszédos országban - amellyel közös, bár nagyrészt formális államszövetséget is alkot -, ha a helyzet kezelhetetlenné válna.

Ez minden eddiginél konkrétabb kiállás a Belaruszt 26 éve irányító Lukasenko mellett, akivel szemben az  augusztus 9-i elnökválasztás estéjén tüntetések indultak, miután az elnök hatodszor is 80 százalék feletti eredménnyel nyert, vitatható tisztaságú választáson.

Az egykori szovjet tagköztársaság 38 éves függetlenségi történetének legnagyobb tiltakozási hulláma azóta is tart. Az első napokban a belarusz rendőrség és különeges egységei - valamint civil ruhás szolgálati csoportok - keményen felléptek a tüntetőkkel szemben, több mint hétezer embert előállítotak, sokakat súlyosan bántalmaztak. Ezután komoly sztrájkhullám is indult a 9,5 milliós országban, Lukasenko ezután békülékenyebb hangot ütött meg, ám  néhány nap bizonytalanokdás után - amelyet a szűnni nem akarő tüntetések ereje okozott - ismét erővel igyekszik Lukasenko megőrizni hatalmát.

A választások eredményét több európai ország nem ismeri el - részben elfogadva azt is, hogy az ellenzék legfőbb jelöltje, Szvetlana Tyihanovszkaja nyerhetett - az EU-ban az EPP persona non gratának minősítette az elnököt. Moszkva pedig mindeddig kivárt, azt sejtetve, hogy ha képes saját őrőből megodani Lukasneko, akkor továbbra is partnernek tekinti, de aktívan nem avatkozik be mellette.

Az eddigi hozzáállást felülírni látszik Putyin csütörtöki nyilatkozata az orosz renfenntartók esetleges bevetéséről. Igaz, önmagában a jogalap korábban is létezett: a két országból álló Szóvetségi Állam - amelynek korábban tervezett mélyebb integrációja mindeddig elmaradt, korábban Moszkva nem szorgalmazta, késbb inkább Minszk - szerződése alapján kölcsönös segítségnyújtást ígérnek egymásnak „a szuverenitás védelme érdekében a határokon és a stabilitás megőrzése érdekében, az országon belül” - nyilatkozta Vlagyimir Putyin, megjegyezve, hogy az erre hivatkozó kéréssel maga Lukasenko fordult Moszkvához. „Oroszország eleget tesz minden vállalt kötelezettségének” - reagált Putyin a belarusz elnök kérésére.

Putyin szerint „Oroszország sokkal visszafogottabban és semlegesebben viszonyult a belarusz helyzethez, mint sok nyugat-európai ország vagy az Egyesült Államok”, ami persze nem jelenti, hogy Oroszország közömbös az iránt, hogy mi történik a nyugati szomszédban. „Ez talán a legközelebbi ország, kulturálisan, nyelvileg, minden tekintetben, százezreknek sőt millióknak rokoni kapcsolataik is vannak ott” - mindta Putyin, aki nemrég egymilliárd dollár belarusz adósság átütemezéséről is megállapodott Lukasenkóval, ami szintén aktívabb támogatásként értelmezhető.

Mindez a tüntetésekkel szembeni ismét sokkal keményebb fellépést is előrevetíti, amit már a csütörtöki oszlatások és több újságíró őrizetbe vétele jelezte is.

De előjel volt az is, hogy az ellenzék által felállított koordinációs bizottság tagjaival szemben a  belarusz hatóságok államellenes tevékenység gyanújával eljárást kezdeményeztek. Tanúként kihallgatták a bizottság legismertebb tagját, az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevicset, aki azonban lényegében megtagadta, hogy válaszoljon a nyomozók kérdéseire.