A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vizsgálatát kérte Rand Paul amerikai republikánus szenátor, akit tüntetők zaklattak a Fehér Ház előtt csütörtök este, írja az MTI. A kentuckyi szenátor és felesége a republikánus elnökjelölt-állító konvenció utolsó napjának rendezvényén vett részt a Fehér Házban, ahol Donald Trump elfogadta pártja elnökjelöltségét.
Amikor Paul és felesége kilépett a Fehér Házból, hogy visszainduljon a szállodába, a Trump ellen tüntetők körülvették és fenyegették mindkettőjüket, a szenátor szerint halállal is. Az incidensről nyilvánosságra került videófelvételen az látszik, hogy a többi között azt kiabálták neki, mondja ki a nevét az afroamerikai Breonna Taylornak, aki Kentuckyban egy rendőri intézkedés közben halt meg.
A Paul házaspárt rendőri kísérettel kellett kimenekíteni. "Akik ránk támadtak, szerintem nem washingtoniak voltak, és olyan emberek, akiknek fizettek, hogy idejöjjenek tüntetni" - nyilatkozta Rand Paul pénteken újságíróknak, majd hangsúlyozta, hogy az FBI-nak kötelessége kivizsgálni az ügyet. "De ennek egyetlen módja, ha le is tartóztatják ezeket az embereket" - tette hozzá.
Donald Trump amerikai elnök péntek este a New Hampshire államban lévő Manchesterben kampányolva "gazembereknek" nevezte az előző este a Fehér Ház előtt tüntetőket. Az elnök Muriel Bowsert, a főváros demokrata párti polgármesterét is okolta a helyzet elfajulásáért.
A tüntetők agresszivitását rögzítő, mobiltelefonnal készült videót tett közzé a szintén a Fehér Ház rendezvényéről távozó Brian Mast michigani republikánus képviselő is. Jim Jordan ohiói képviselő pedig azt nyilatkozta a Fox televíziónak, hogy titkosszolgálati kísérettel kényszerült elhagyni a Fehér Házat.
Pénteken többezres tüntetést tartottak Washingtonban a fajgyűlölet ellen. A megmozdulást a meggyilkolt polgárjogi harcos, Martin Luther King tiszteletes által 1963. augusztus 28-án szervezett antirasszista menet emlékére tartották. Azon, az amerikai történelmi emlékezet részévé vált rendezvényen mondta el Martin Luther King híres, "Van egy álmom" kezdetű beszédét.
A pénteki demonstrációt - csakúgy, mint az 1963-asat - az amerikai főváros szívében, a Lincoln-emlékműnél tartották. Fő szónoka Al Sharpton tiszteletes - szintén polgárjogi aktivista - volt, de beszédet mondtak más politikusok és aktivisták is. Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje videóüzenetet küldött. Az összegyűltek nemcsak Martin Luther Kingre és a fekete polgárjogi mozgalomra emlékeztek, hanem a nemrégiben rendőri erőszak következtében meghalt vagy megsebesült afroamerikaiakra is.
A beszédet mondók egy része rendőrségi és igazságügyi reformot szorgalmazott, többen összekapcsolták a fekete polgárjogi küzdelmet a homoszexuális közösségek jogaiért folytatott küzdelemmel, és majdnem mindenki hangsúlyozta a részvétel fontosságát a november 3-án tartandó elnökválasztáson.