A végleges eredmények szerint alig három százalékponttal, de a három évtizede kormányzó szocialisták arattak győzelmet a balkáni ország parlamenti választásán. Ez azonban nem elegendő a kormányalakításhoz, és várhatóan a szerbbarát ellenzéki koalíció fog hatalomba kerülni.
Montenegró választási bizottságának közlése szerint a szavazatok összesítése alapján a Milo Djukanovic államfő vezette balközép Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) a voksok 35,06 százalékát tudhatja magáénak. Második helyen a Demokratikus Front (DF) vezette, szerb- és oroszbarát pártokat tömörítő koalíció végzett 32,55 százalékkal - közölte a Reuters hírügynökség.
A mintegy 620 lélekfős balkáni országban 540 ezer szavazásra jogosult állampolgár összesen tizenegy párt, illetve koalíció közül választhatott vasárnap. A 81 fős parlamentet négy évre választják, a kormányalakításhoz egy pártnak vagy koalíciónak 41 parlamenti helyet kell megszereznie.
A szerbbarát DF még a hivatalos választási eredmények közlése előtt bejelentette saját győzelmét, jelezvén, hogy koalíciós partnereivel 41 parlamenti mandátumot nyert el. Djukanovic el is ismerte akkor, hogy pártszövetsége 40 képviselői széket szerzett meg. Az MTI jelentése szerint a DF által vezetett Montenegró jövőjéért elnevezésű koalíció 27 mandátummal végzett, a Béke a mi népünk listának 10, a Feketén-fehéren névvel induló tömörülésnek 4 képviselői hely jutott. Ez a hármas képzi a győztes ellenzéket, ami azt is jelenti, hogy
HOSSZÚ ÉVTIZEDEK ÓTA NEM A SZOCIALISTÁK ALAKÍTHATNAK KORMÁNYT.
A választásokat megelőző közvélemény-kutatások rendre figyelmeztettek, hogy Djukanovic - akinek elnöki mandátum 2023-ig szól - pártjának az idei választáson megtörhet a hatalma, aminek gyökere a tavaly decemberben elfogadott, a szerb ortodox egyházat kedvezőtlenül érintő egyházügyi törvény. Montenegró lakosságának ugyanis az egyharmada vallja magát szerbnek, kétharmada pedig szerb ortodox vallásúnak. A törvény pedig megszabja a vallási közösségeknek, hogy dokumentumokkal igazolják: ingatlanjaik 1918 előtt, vagyis azt megelőzően birtokukban volt, hogy Montenegró csatlakozott a Jugoszláv Királysághoz. A szerb ortodox egyház szerint a törvény miatt számos jelentős ingatlant, köztük középkori templomokat és kolostorokat veszíthetnek el.
A vallásos réteg köreiben nem véletlenül hatalmas felháborodást váltott ki az egyház ingatlanvagyonát veszélyeztető jogszabály, hónapokig ezrek tüntettek az utcákon, aminek a koronavírus-járvány miatti korlátozások vetettek véget.
Forrás: MTI/Reuters
(Borítókép: Szavazó adja le voksát Podgoricában 2020. augusztus 30-án. Fotó: Savo Prelevic / AFP)