A kormányfő közölte: kétoldalú megbeszéléseket folytatott a Bledi Stratégiai Fórumon közép-európai miniszterelnökökkel, valamint a szlovéniai magyar közösség képviselőivel is tárgyalt.

Úgy vélte, mindebből a nemzetközi közvéleménynek az lehet érdekes, hogyan gondolkodnak Közép-Európa választott politikai vezetői Európa jövőjéről. „Érdekes civilizációs konfliktus volt maga a beszélgetés is” a fórumon, mert egy közismert „neomarxista brit laptól, a Guardiantőljött egy újságíró, aki próbálta a nyugat-európai nyelvi készlet szerint faggatni a miniszterelnököket a valóságról, és kiderült, hogy mi más szavakkal másképpen írjuk le és másképpen látjuk a valóságot, és ebből fakadóan másképpen látjuk a jövő kérdéseit is” — fogalmazott.

„Szerbiát fel kell venni az unióba″

Orbán Viktor hangsúlyozta: világossá vált, hogy a közép-európai vezetők három fontos kérdést látnak közös feladatként az előttük álló évekre. Az első, hogy Szerbiát mindenképpen és minél hamarabb fel kell venni az Európai Unióba, mert Szerbia nélkül nincs befejezve az európai biztonsági építkezés, „a migránsok is ott jönnek föl” — magyarázta.

A miniszterelnök úgy vélte: van egy ország, amelynek Európához és az unióhoz kellene tartoznia, ennek ellenére egy köztes állapotban van, és erről az EU tehet. „Szerbia jönne, lehetne vele tárgyalni, mindenki tudja, hogy Szerbia fontos, de nincs meg a politikai bátorság és vezetési döntésképesség az unióban, hogy ezt a fontos határt átlépjék″ — vélekedett.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak elementáris érdeke, hogy Szerbia mielőbb az EU tagja legyen, ezért támogatja az országot minden eszközzel.

„Közös Európai katonai erőre van szükség”

A kormányfő kitért rá: ugyancsak fontos kérdés volt a biztonság, amely átvezet a gazdasághoz, mert azt látni a világban, hogy az Egyesült Államok és Kína azért "léptek el mellőlünk", azért hagyták le az Európai Uniót, mert rendelkeznek azzal a katonai kapacitással, amely folyamatos tudományos megújulást tesz lehetővé.

Azt mondta: a modern világ legnagyobb felfedezései, amelyek a gazdaság fejlődését meghatározzák, általában hadiipari kutatásokból jönnek a civil világba. Amíg nem lesz európai hadsereg és mögötte egy kutatási kapacitás, nem tudunk a technológiai sebességet és irányt kijelölő nagyhatalmak mellé fellépni - közölte. Hozzátette: kellene egy európai katonai erő.

Van hova fejlődni versenyképesség szempontjából 

Orbán Viktor szerint a harmadik fontos tényező  az árutermelés szempontjából a versenyképesség. „Azért nem veszik meg az európai árukat, mert a színvonaluk már nem olyan, mint régen volt, vagy a versenytársak termékeinek a színvonala jobb, túl magas árat kérünk értük, az adók túl magasak és a bürokrácia túl nagy” — sorolta.

Kijelentette: az európai gazdaságot „áramvonalasítani” kell, hogy versenyképes legyen.

A miniszterelnök közölte: a problémák régiek, ezeket már azonosították, de az elmúlt években nem születtek meg azok a válaszok, amelyek Európát versenyképessé tették volna.

Kiemelte: ugyanakkor jó hír, hogy Lengyelország vezetésével — amelynek gazdasága a legrobusztusabb Közép-Európában — a V4 és a térség gazdasága sikertörténetet ígér. Nekik is gondot okoz a járvány, harcolni kell minden munkahelyért és beruházásért, de összességében ez a térség a nemzetközi versenyképesség szempontjából sokkal biztatóbb képet mutat, mint az EU többi része, és Magyarország Európa ezen részében van — emlékeztetett.

„Szlovéniában is támad a baloldal” 

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy végre itt is mintha a mindennapi életben megjelenne a magyar közösséghez tartozás. „Óvodák, iskolák, kultúrházak, ahol a valóságos élet zajlik”, ott is lehet érezni a Muravidéken, hogy létezik egy anyaország, amely törődik az ott élő magyarokkal és együttműködik velük — mondta.

A kormányfő üdvözölte, hogy most Szlovéniában jobboldali, nemzeti kormány van, amely akarja az együttműködést. Közel vannak ahhoz, hogy a részleteit is kidolgozzák annak a programnak, amelynek keretében a szlovén kormány egy nagyobb összeggel támogatja Muravidéket, a magyar kormány pedig a Rábavidéket, így a két ország vezetői személyesen is elköteleződnek a magyarországi szlovénok és a szlovéniai magyarok sorsának jobbítása mellett — magyarázta.

Úgy látja, sokkal könnyebben haladnak, szimpátiára, nemzeti barátságra épülő formáját találták meg az együttműködésnek a mostani kormánnyal, amit a baloldal itt támad. Itt is kiélezett harc van, mint Magyarországon, „itt is oldalba vágják azt, aki akar valamit csinálni" — mondta.

A miniszterelnök összegzése szerint  a magyar-szlovén együttműködés jobb, mint volt.