A vádlottakat azoknak az iszlamista szélsőségeseknek a megsegítésével vádolják, akik 12 embert öltek meg 2015 januárjábana Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségében. Egy harmadik terrorista agyonlőtt egy rendőrnőt és megtámadott egy zsidó üzletet is. A gyilkosságokat összesen három terrorista vitte véghez, január 9-én mindhármójukat kommandósok lelőtték. A január 7-én kezdődő három napon át tartó üldözésben 17 embert öltek meg a dzsihadisták. A Charlie Hebdo elleni merénylet volt a kezdete 2015-ös iszlamista terror cselekmények hullámának, amelyeknek Franciaország szerte 250 áldozata lett. 

A tárgyalás megkezdése

A 14 vádlottból 11-en voltak jelen a párizsi bíróságon. Mind megadták személyes adataikat a bíróságnak és beleegyeztek, hogy válaszolni fognak az ügyészség kérdéseire. 

Az eredetileg 2020 májusára tervezett tárgyalást márciusban csaknem négy hónappal el kellett halasztani a koronavírus miatt. Márciusban az elnökölő bíró azt nyilatkozta, hogy a Franciaország által bevezetett kijárási tilalom és egyéb járványügyi intézkedések lehetetlenné tették, hogy egy helyen összegyűlhessen az összes bírósági fél, tanú és szakértő.

Az állítólagos bűnrészesek fegyverek és logisztikai segítség nyújtásában vádlottak. A három hiányzó gyanúsított feltételezhetően Észak-Szíriában és Irakban bujkálnak, az ő bűnrészességüket távollétükben fogják tárgyalni. Néhány beszámoló szerint a három eltűnt vádlott az Iszlám Állam elleni bombázásban meghalt, de ezt hivatalosan nem erősítette meg senki.

A felperesek száma 200 körül van. Várhatóan az összes túlélő tanúskodni fog.

A Charlie Hebdo magazin a tárgyalás kezdetére időzítette korábbi Mohamed prófétát ábrázoló karikatúráinak újbóli közzétételét. A karikatúrák több muszlim országban is tüntetéseket váltottak ki. A francia elnök, Emmanuel Macron a tüntetésekre reagálva nyilatkozataiban kiállt a szólásszabadság joga mellett és megvédte a franciák a jogát a blaszfémiához, ami szerinte a meggyőződéshez való jogból ered.

(BBC)