Két hónap múlva az Egyesült Államok ismét elnököt választ. A politikával foglalkozó amerikai sajtó jelentős része Joe Biden győzelmére számít, amin első ránézésre nem is csodálkozhatunk, látva a volt alelnök masszív előnyét az országos közvéleménykutatási eredményekben. Biden országos előnye valóban meghaladja a 2016-os demokrata jelölt, Hillary Clinton közvéleménykutatásokban mért előnyét, azonban az elnökválasztási rendszer sajátosságai miatt ez közel sem elég a biztosra vehető győzelemhez.
A RealClearPolitics nevű politikai híroldal rendre publikálja a legfrissebben megjelenő közvélemény-kutatások eredményeit, valamint a támogatottsági mutatók átlagának alakulását. Országos szinten Joe Biden 2019 szeptembere óta stabilan vezet Donald Trump előtt, előnye az időszak alatt átlagosan 7,2 százalék volt, jelenleg 7,1 százalék. Az átlagos előny Hillary Clinton esetében ezen az időszakon 5,4% volt, míg augusztus végén 4,75%-kal vezetett republikánus kihívója, Donald Trump előtt. Mindezek alapján pusztán az országos adatokat nézve a demokraták akár bizakodóan is tekinthetnének a novemberi elnökválasztásra. Persze 2016 óta tudjuk, hogy az országosan elért több szavazat közel sem jár feltétlenül az elnöki pozíció elnyerésével.
Az Egyesült Államok Elnökét egy úgynevezett elektori kollégium választja. Az elektori kollégium tagjait az államok adják népességarányosan. Ha egy adott elnökjelölt az adott államban több szavazatot ér el, úgy néhány állam kivételével, az összes elektori szavazatot megkapja. Ez leginkább a first-past-the-post típusú választási rendszerekre hasonlít, melyet itthon úgy szoktak interpretálni, hogy a győztes mindent visz. Ebből az is következik, hogy hiába nyeri meg hihetetlen magas aránnyal valamelyik jelölt az adott államot, az elektori szavazatszámot tekintve nem jár jobban, mintha csupán egy szavazattal nyert volna. Emiatt szokott kiemelkedő jelentőséggel bírni, hogy ki viszi el a billegő államokat.
Donald Trump 2016-os választási győzelme elsősorban annak volt köszönhető, hogy a republikánus jelölt meglepő módon meg tudta nyerni az északi övezet számos olyan államát, melyek az előző két választás alkalmával Barack Obamára szavaztak (Wisconsin, Michigan, Pennsylvania, Ohio). Ezekben az államokban a szavazatkülönbség rendre alacsony volt, azonban a választási rendszer sajátosságaiból adódóan az államok összes elektori szavazatát Trump kapta meg. Bár
Hillary Clinton más államokban nagy arányú győzelmet aratott, ezzel megnyerve az országosan nézett szavazati arányt, az elektori kollégiumban alulmaradt. Donald Trump lett az elnök.
A 2020-as választás egyik legnagyobb kérdése, hogy mi fog történni a korábban említett északi államokban, valamint Arizonában és Floridában. Jelen állás szerint ezekben az államokban Joe Biden kis mértékben ugyan, de vezet. A RealClearPolitics szintén átlagolja a billegő államokban mért szavazati arányokat. (A portál által vizsgált államok nagyrészt egybeesnek a korábban említett államokkal.)
A billegő államokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy közel sem olyan egyértelmű a novemberi Biden győzelem, mint azt az egyes amerikai sajtóorgánumok az utóbbi időszakban kezelték. A június végi 6,2 százalékos különbség mostanra 2,7 százalékká zsugorodott. Ez a legtöbb közvéleménykutatás esetén statisztikai hibahatáron belül van. Mindemellett 2016 azt is egyértelművé tette, hogy a közvélemény-kutatók hajlamosak Trump támogatottságát rendre alulmérni. Biden zsugorodó előnye és az esetleges alulmérés intő jel lehet a demokraták számára.
A korábban vázolt közvéleménykutatási adatok sok ponton lehetnek félrevezetőek a novemberi választás végkimenetelét illetően. Egyik sem ad kellő információt arról, hogy mekkora Biden-előny lenne indokolt a billegő államokban, hogy a választás ezen pontján biztosra vehessük a volt alelnök győzelmét.
Hillary Clinton a billegő államok többségében vezetett 2016 augusztusában.
Augusztus eleje óta Donald Trump ismét jobban áll a billegő államokban mint 2016-ban a választás ezen pontján állt. A romló országos adatokkal vegyítve ez könnyen azt a forgatókönyvet eredményezheti, hogy Trump, bár az országos szavazati arányt tekintve alulmarad, az elektori kollégiumban többséget szerez. A különbség még nagyobb is lehet az elektori kollégium arányai és az országos szintű szavazati arányok közt, mint 2016-ban.
Természetesen a következő két hónapban még rengeteg minden történhet, ami akár radikálisan is átformálhatja a novemberi választás kimenetelével kapcsolatos várakozásokat. Az Egyesült Államokat jelenleg példátlan gazdasági válság sújtja, komoly tüntetéshullám alakult ki a megbúvó etnikai feszültségek miatt, valamint a koronavírus halálos áldozatainak száma is meghaladta a 175 ezer főt. Bizonyos szempontból példátlan lenne, ha ilyen körülmények közepette a hivatalban lévő elnököt újraválasztanák. A közvéleménykutatások ugyanakkor azt mutatják, erre van esély.
Az ábrán barnával jelölt billegőállamok sorsa fogja eldönteni a 2020-as amerikai elnökválasztás végkimenetelét. Az Elektori Kollégiumban 270 elektor szükséges, hogy az adott jelölt többséget szerezzen. Nézzük, a jelenlegi közvéleménykutatási adatok szerint hogyan nézne ki a választási térkép!
Mint láthatjuk, a jelenlegi adatok mellett Joe Biden stabil többséget szerezne az elektoroknál 337 elektori szavazattal. Ugyanakkor, ahogy korábban is láttuk, ezekben az államokban az előnye közel sem akkora, mint Hillary Clinton előnye volt 2016-ban, a választás ezen pontján. A következő ábra azt a forgatókönyvet ábrázolja, melyben Trump minden államot megnyer, ahol jelenleg jobban áll, mint 2016 augusztusában.
Ez esetben Trump stabil többséggel rendelkezne az elektori kollégiumban. A novemberi forgatókönyv nyilván valahol a két szélsőséges állapot között fog alakulni. Florida döntő jelentőségű lesz a Trump-kampány számára, ugyanis az állam nélkül esélytelen lesz megszerezni az elektorok többségét. Az utolsó ábra egy olyan forgatókönyvet ábrázol, melyben Trump megnyeri az összes olyan billegő államot, ahol Biden előnye négy százalékpont alatt van.
Mint láthatjuk, Donald Trumpot ebben a kicsit sem valószínűtlen esetben stabil, 285 fős elektori többséggel négy évre ismét az Amerikai Egyesült Államok elnökévé választanák. A jelenlegi állás, és a 2016-os választás tanulságai alapján egy nem valószínűtlen forgatókönyvről van szó.
Összességében fontos tudatosítani, hogy az országos szintű közvéleménykutatási adatok helyett érdemesebb a helyi, állami szintű adatokat vizsgálni, különös tekintettel a billegő államokra. Fontos összehasonlítás lehet a jelenlegi eredmények összevetése a 2016-os közvéleménykutatások eredményeivel. Ez alapján Donald Trump jelenleg klasszisokkal jobban áll, mint négy évvel ezelőtt. Mindezek mellett fontos kiemelni, hogy a jelenlegi elnök népszerűségi mutatója közel olyan jó, mint Barack Obama népszerűségi mutatója volt a 2012-es választás alkalmával, melynek során újabb négy évre megválasztották az újrázó elnökjelöltet.
Természetesen aligha mondható biztosra bármi két hónappal a választások előtt. A múlt heti republikánus konvenció hatásai aligha érződnek még a közvélemény-kutatások eredményein. A közelgő elnökjelölti viták is jelentős mértékben alakíthatják még a szavazók preferenciáit. Kérdéses, hogy az Egyesült Államok hogyan küzd meg a koronavírus második hullámával, valamint milyen gyors lesz a gazdasági válságból való kilábalás. Egy dolog biztos: kár volna leírnunk Trumpot a választás ezen pontján. Novemberben újabb meglepetéssel szembesülhet a világ.
Borítókép: Donald Trump amerikai elnök egyik támogatója egy felvonuláson vesz részt az Oregon állambeli Clackamasben 2020. augusztus 29-én. MTI/AP/Paula Bronstein