Nemrég derült ki, hogy az ukrán hatóságok a járványhelyzetre hivatkozva megtagadták a belépést az ország területére Potápi Árpád Jánostól, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárától. A politikus egy iskolai átadó ünnepségre utazott volna,a amelyen így helyette Kuti László ungvári konzul tartott beszédet, és azt mondta,  

innen pár száz kilométerre úgy döntöttek, hogy az ukrajnai járványügyi helyzetre a legnagyobb veszélyt egy magyar kormányzati delegáció beutazása jelenti.

Ez a megjegyzés kellő mértékben kivágta a biztosítékot az ukrán hatóságoknál, a kijevi külügyminisztérium legalábbis elfogadhatatlannak nyilvánította a konzul szavait, a honlapján megjelent válaszban pedig hitetlenkedésének adott hangot.„ Ukrajna lezárta határait a külföldiek előtt. Ezzel pedig  a magyar fél tisztában is van, így tudja, hogy a döntés nem politikai hátterű” – fogalmaz a közlemény. Ukrajna tiszteletben tartja a magyar járványügyi korlátozásokat a határon, és ugyanezt várja el a magyar féltől is. 

Ennek fényében pedig ezért elfogadhatatlannak tartják Kuti László ungvári magyar konzul szavait. A minisztérium szerint a diplomata retorikája a fogadó ország iránti tiszteletlenségről árulkodik, félrevezeti a közvéleményt, és nem járul hozzá a magyar-ukrán kapcsolatok normalizálásához. 

A fentiek alapján a külügyminisztérium behívatja Magyarország ukrajnai nagykövetét  

- zárka közleményét az ukrán külügy.

Nem biztos, hogy a határzárról van szó

Megfigyelők szerint a magyar államtitkár belépésének megtagadásának az oka inkább abban keresendő, hogy Budapest és Kijev viszonya mélypontra süllyedt, amióta az ukrán parlament 2017-ben elfogadta a magyar anyanyelvű oktatás lehetőségét korlátozó oktatási törvényt. Budapest válaszul blokkolni kezdte az Ukrajna és a NATO közötti kapcsolattartást. 

Mindaddig fenntartjuk a miniszteri szintű NATO–Ukrajna ülések vétózását, ameddig a kárpátaljai magyarság vissza nem kapja korábban elvett jogait

– mondta Potápi Árpád János a 168 Órának még júniusban, miután Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy tévéinterjúban azt mondta, hogy nem fog további változtatásokat végrehajtani a 2017-ben elfogadott jogszabályon a Magyarországgal való kompromisszum kedvéért. 

Az ukrán-magyar kapcsolatokat árnyékot vet az is, hogy Magyarország nagy összeget fordít Kárpátalja fejlesztésére, amit Kijev gyakran szeparatizmusként értékel.

Megfigyelők szerint az is közrejátszhatott az államtitkár beutazásának megtagadásában, hogy az utóbbi években több közjogi méltóság érkezett úgy Kárpátaljára, hogy kerülve a protokollt nem egyeztetett ukrán kollégáival, amit az ukrán külügy vélhetően nehezményez.