Enyhíthetik a koronavírus-világjárvány miatt kockázatosnak minősített országból vagy területről hazatérők karanténkötelezettségét az Európai Unióban a tagországok egészségügyi minisztereinek pénteki tanácskozásán elfogadott megállapodás szerint.

Az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő német kormány egészségügyi minisztériumának közleménye szerint a videokonferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a kockázatos területről, országból EU-tagállamba belépőket legkevesebb tíz napra karanténra kell kötelezni.

Negatív koronavírusteszttel „még tovább csökkenthető a karantén ideje” – áll a közleményben.

A huszonhetek körében elterjedt szabályozás szerint tizennégy napra kell karanténba vonulni a fertőzés fokozott kockázatával sújtott régiókból és országokból hazatérőknek. A miniszteri tanácsban kialakult egyetértés alapján ez az idő csökkenthető tíz napra. A karantén jelenleg is megszüntethető negatív teszttel, de az első tesztet rendszerint csak a karantén ötödik napjának elteltével szabad elvégeztetni.

Németországban a karantén időtartamának meghatározása a járványügyi védekezésért felelős tartományi kormányok hatásköre. Jens Spahn szövetségi egyészségügyi miniszter az EU-s kollégákkal folytatott megbeszélés után tartott tájékoztatóján elmondta, igyekszik elérni a tartományi kollégáknál, hogy országosan egységes szabályozás alakuljon ki. Mint mondta, nem az a kérdés, hogy valamely megoldás helyes vagy helytelen, mert nemcsak a 10 vagy a 14, hanem akár a 20 napig tartó karantén mellett is fel lehet sorakoztatni érveket. Az biztos, hogy minél hosszabb ideig tartózkodik a többi embertől elzárva egy fertőzésgyanús személy, annál nagyobb valószínűséggel lehet kiszűrni a fertőzötteket és megelőzni a kórokozó továbbterjedését.

Viszont az egészségügyi tényezők mellett a gazdasági és társadalmi hatásokat is mérlegelni kell – fogalmazott a német egészségügyi miniszter.

A miniszter ismertette a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) számításait, amely szerint a kockázatos területekről tünetmentesen hazatérőkre vonatkozó 14 napos karanténkötelezettség esetén száz fertőzött közül kettőt nem szűr ki a járványvédelmi intézményrendszer, 10 napos karantén esetén pedig négyet.

Magyarországon is az egészségügyi biztonság és a járvány okozta gazdasági károk közötti egyensúlyozás érzékelhető a kormány döntésein. Ahogyan a hvg.hu cikkében fogalmaz: Szijjártó Péter külügyminiszter kimondta a második hullám nem hivatalos mottóját, miszerint „a magyar gazdaság leállását kell megakadályozni”.

Az első hullám fő tapasztalata az volt, hogy a gazdaság nem bír ki több csapást a vírus miatt. „A második negyedév 13,6 százalékos visszaesése után, illetve a járvány ezen fázisában, rekordmennyiségű napi regisztrált fertőzésnél tehát olyan intézkedések születtek (és lehet, hogy kell még születniük), amelyek igyekeznek megtalálni az egyensúlyt a hatékony vírusvédelem és a gazdaság életben tartása között” – írja a hvg. A hírportál egyben arra is emlékeztet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteki, Kossuth rádiós nyilatkozatában három pontban vezette le a járványügyi prioritást:

„menteni az életeket és ezzel együtt biztosítani az idősek védelmét, fenntartani az iskolák működését, és felpörgetni a gazdaságot, mert nagy baj lesz, ha megint le kell állni.”