A Covid Trumpot is legyűrheti. A járvány elbagatellizálása, a korai tudományos eredmények belengetése és hurráoptimizmus akár az amerikai elnök székébe is kerülhet.
Előbb vagy utóbb minden amerikai elnöknek meggyűlik a baja az egészségüggyel. Most már egyre inkább biztosra vehető, hogy ez alól a jelenlegi elnök, Donald Trump sem lesz kivétel. Egyik legfőbb választási ígérete az elődje, Barack Obama nevével csúfolt Affordable Health Care Act (elérhető árú egészségügyi törvény), ismertebb nevén Obamacare megszüntetése volt. Ez, kisebb-nagyobb fennakadások után, nagyjából sikerült is Trumpnak, amivel mindenképpen növelte volna szavahihetőségét, kiemelkedve ezzel elődei sorából, mivel a választási ígéretek betartása az amerikai politikusok között sem túl gyakori. A nyert helyzetbe gyalogolt bele a koronavírus-járvány, ami teljesen a feje tetejére állította az elnök ebben a szektorban korábban felmutatott sikereit.
Megszokott dolog, hogy az amerikai elnökválasztási kampányok szerves részét képezik a jelöltek által ígért egészségügyi reformok. Ez nem volt másképp Obama kampányában sem, aki minden amerikai számára hozzáférhető egészségügyet ígért. Ez ebben a formában ugyan nem valósult meg, az Obamacare mégis az egyik legnagyobb módosítás volt az amerikai egészségügy történetében az időskorúak egészségbiztosítása, a Medicare bevezetése óta. Sokan üdvözölték, sokaknak azonban csalódás jelentett, mert adóemeléssel, sőt, sok esetben inkább csak bírsággal járt, mint tényleges biztosítással. Ezen felül az államadósság jelentős növekedését is, legalábbis részben, sok elemző az Obamacare elindulásához kötötte, ami ráadásul semmilyen egészségügyi mutató javulását nem eredményezte.
Nem csoda, hogy a konzervatív, jobboldali szavazókat megcélzó Trump-nak kiváló választási stratégia volt az Obamacare visszavonását beígérni, amit, a gyakorlat szempontjából, véghez is vitt. Eddig talán akár sikertörténet is lehetne a jelenlegi elnök és az egészségügy története, de jött a Covid-19 járvány, ami igencsak próbára tette az amerikai egészségügyet. Kisebb-nagyobb időbeli eltérésekkel, megteltek a kórházak, és sokáig az összeomlás szélén működtek. A járvány nehéz időszakaiban sok állam kormányzója, elsősorban a New York-i Andrew Cuomo, az elnök segítségét kérte, több lélegeztetőgép, illetve védőfelszerelést beszerzését sürgette (ami az USA-ban a legkevésbé sem az elnök, vagy a szövetségi kormányzat feladata). Trump annak ellenére készségesnek mutatkozott, hogy Cuomo demokratapárti, tehát lényegében ellenzéki kormányzó, ezen felül, az elnök még a hadsereg kórházhajóját is New Yorkba vezényelte, bár erre végül nem volt szükség. Cuomo kormányzó azonban soha semmivel nem volt megelégedve, és többször hátba támadta az elnököt, amikor úgy gondolta, hogy az túlságosan bele próbál szólni a New York-i helyzetbe.
Trump mellett szól, hogy kiváló szakértőket vont be a járvány elleni küzdelembe, elsősorban az igen ismert és elismert Anthony Fauci-t, aki az HIV illetve AIDS elleni küzdelem világszerte elfogadott szakembere. Ezen felül Trump kormányzata alatt az igen szimpatikus, ráadásul színesbőrű Jerome Adams lett a Surgeon General (az Országos Tisztifőorvosnak megfelelője) 2017-ben, tehát a sokak által rasszistának bélyegzett elnök kiváló taktikai érzékről is tanúbizonyságot tett ezzel a választással, és arról is gondoskodott, hogy Dr. Adams rendszeresen nyilatkozzon a járványról (például maszkot hajtogasson a TV-ben), mutatva ezzel, hogy az elnök afrikai származású szakértőkkel is konzultál egy olyan járvány kapcsán, ami az afro-amerikaiakat különösen súlyosan érinti. Ezen felül az elnök rögtön a járvány elején letiltotta a légiközlekedést Kínával, amit akkor még sokan kritizáltak, később azonban egyértelműen helyes döntésnek bizonyult. Trump az EU állampolgárok beutazását is korán korlátozta, nem törődve ez EU rosszallásával.
Objektíven nézve tehát korán felismerte a járványban rejlő veszélyeket és tett is ellenük, sokan mégis kritizálják, és a helyzet elbagatellizálásával vádolják. Ebben az is szerepet játszik, hogy a legutóbbi időkig maszk nélkül mutatkozott, igaz, a maszkviselés nyomatékosítását az USA-ban a többség nem is vette jó néven, Trump járványkezelését tehát nem ennek alapján ítélik meg az amerikai választók. Ezzel szemben viszont sokaknak fáj, hogy az elnök sokszor túlzottan is optimista kommunikáció mellett döntött, melynek során többször tudományos áttörésekről, és a járvány közeli lecsengéséről nyilatkozott, utólag nézve túl korán. Amerikai viszonylatban nem szokatlan, sőt bizonyos szinten el is várt, hogy egy elnök pozitívan álljon problémákhoz és bíztassa népét. Gondoljunk például Roosevelt elnök híres beszédére (Day of Infamy Speech) Pearl Harbor megsemmisülése után, vagy Bush elnök TV beszédére 9/11 kapcsán. Talán nem túlzás a két helyzet összehasonlítása, hiszen koronavírusban jóval több amerikai hunyt el, mint a fent említett két katasztrófában.
A Trump által, talán túl korán bejelentett tudományos felfedezések (először a hydroxychloroquine hatásáról, jelenleg pedig a convalescent plazma adásáról) valójában nem megalapozatlanok, hiszen mindkettőt csak akkor említette, amikor azokat az FDA (Gyógyszer és Élelmiszer Hatóság) is megvizsgálta. Az már inkább az elnök pechje, hogy volt aki ezt is félreértette, és akváriumtisztítót ivott a betegség megelőzésére. Mindezek ellenére, legalábbis jelenleg, úgy tűnik, hogy mégis végül az egészségüggyel és a járvánnyal kapcsolatos intézkedései és nyilatkozatai okozzák majd elnöki pályafutása végét, hiszen a járvány kitörése előtt jó eséllyel számíthatott újraválasztásra. Érdekes módon, e cikk szerzőjének sok, meggyőződéses demokrata párti ismerőse is bizalmasan elmondta, hogy bár az elnök nem szimpatikus neki, mégis rá szavaz majd, mert a gazdaság és a tőzsdepiac annyira jól alakultak Trump elnöksége alatt, hogy minden mást hajlandók elnézni neki és újraválasztják. Trump természetesen a gazdaság és a tőzsde szárnyalását kizárólag a saját eredményének kommunikálta, még akkor is, ha a valóság ennél nyilván árnyaltabb. Persze március óta ez is megváltozott. Visszaesett a gazdaság, nőtt a munkanélküliség, és ezt most sokan Trump nyakába varrnák, megint csak a valóságot talán kissé eltúlozva.
Trump a járvány elején erős korlátozó intézkedéseket vezetett be (a valóságban inkább csak javasolt, az USA sajátos szövetségi és állami szintű kormányzása miatt), ami ellen természetesen sokan tiltakoztak kezdetben, később azonban ezek szükségesnek igazolódtak, és lényegében nem különböztek az Európai intézkedésektől. A járvány első enyhülésekor gyakorlatilag minden államban a gazdaság újraindítását követelték, mellyel Trump elnök egyet is értett, de szakértőivel közösen egy igen óvatos, három lépcsőből álló nyitóprogramot dolgozott ki, szigorú kritériumrendszerre épülve. Ezt azonban gyakorlatilag sehol nem tartották be, a következmények pedig ismertek. Ehhez jöttek még a rendőri brutalitás elleni tüntetések, így a járvány újra tombol, a többség Trumpot hibáztatja, és most már a korábbi választási ígéretének megvalósítása, az Obamacare visszavonása is visszafelé sül el, mert a járvánnyal azok köre bővült (munkanélküliek, szegénységi küszöb alatt élők), akik jobban jártak az Obamacare-el, mint nélküle.
A szerző, Vajó Zoltán orvos, a 90-es évek óta az USA-ban praktizál.
(Borítókép: Sarah Silbiger/Getty Images)