A román stílusú bazilika a középkori Ákos nemzetség családi monostoraként épült a 12. században, és máig megőrizte eredeti alakját. A templomot a 16. század második felétől a reformátusok használják.

A Szatmár megyei Ákoson a templom felújítására az Európai Uniótól nyert támogatást a református egyház és Szatmár megye önkormányzata 2017-ben. A felújítás összköltségének csupán két százalékát kellett saját forrásokból biztosítani, a pályázati forrásból nem finanszírozható munkálatok költségeit pedig a magyar kormány fedezte 15 millió forintos támogatással − számolt be az MTI.

Pataki Csaba, Szatmár megye önkormányzatának RMDSZ-es elnöke a megye legrégebbi épületeként említette a templomot. „Egy dolog nem változott benne: 800 éve magyarul dicsérik a falai között az Istent” – mondta. Fontosnak nevezte, hogy a jövőben is legyen olyan közösség, amely keresztyén magyar értékeket képvisel templomon belül és kívül.

Dobai Zoltán lelkész arról beszélt, hogy a templomot évtizedekre, talán évszázadokra sikerült megmenteni az utókor számára.

A felszentelésen Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára az egész magyar művelődéstörténet kiválóságának nevezte az ákosi templomot. Beszélt arról is, hogy a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer és a történelmi magyar egyházak intézményrendszere mellett a politikai intézményrendszerre is szükség van. Ezért arra kérte a jelenlevőket, hogy tegyenek a magyar politikai rendszer megerősödéséért, vegyenek részt a szeptember 27-i választásokon, és támogassák a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeit.

A csaknem kétezer lakosú Ákoson a lakosok 43 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson, a magyarok túlnyomó többsége református vallású.