Amerikai mintát követ, hogy az Európai Bizottság elnöke is évente értékeli az „unió helyzetét” az Európai Parlamentben. Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak a most szerdai lesz az első ilyen felszólalása azóta, hogy tavaly elnyerte a posztot a májusi európai parlamenti választásokat követően. A koronavírus-járvány kezelése a korábban vártnál is jobban feladja a leckét Európának. 

Von der Leyen beszéde összekapcsolódik az Európai Parlament üléshetével, illetve a bizottság, „Európa kormánya” idei munkatervével. A kiszivárogtatások szerint egyebek között a következőkre lehet számítani: 

• Brüsszel egységesíteni akarja a koronavírus elleni fellépést, beleértve a szabályozások egy részét és a tesztelést.
• Terítékre kerül a 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alap is, amelyről a nyáron döntöttek a tagállamok. Ebből 390 milliárd euró jut majd vissza nem térítendő támogatások formájában a járvány utáni gazdasági helyreállításra, és a tagállamok összesen további 360 milliárd euró hitelt vehetnek fel ugyanerre a célra. A pénzeket még nem folyósítják, de Rákossy Balázs pénzügyi államtitkár a minap azt mondta: 

A HELYREÁLLÍTÁSI ALAPBÓL 6,2 MILLIÁRD EURÓ VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ FORRÁS MELLETT 10 MILLIÁRD EURÓ ÖSSZEGŰ HITELKERET IS A MAGYAR GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSÉRE SZOLGÁLHAT.

Ez 2217 milliárd, illetve 3570 milliárd forintnak felel meg. 

• A jogállamisági feltétel; ezt a kényszerítő erőt, egyfajta korbácsot rendre hozzákötik a pénzekhez az európai baloldal és a liberálisok nyomására, immár a helyreállítási alap vonatkozásában is. A már eddig is Brüsszel jogállamisági célkeresztjébe került Magyarországnak és Lengyelországnak különösen égető ez a kérdés.
• Migráció: az Európai Bizottság heteken belül reformtervet nyújt be az Európát 2015 óta nyomasztó probléma kezelésére. A menedékkérelem jogának megtartása mellett megoldásokat akarnak olyan politikailag is kényes kérdésekben, mint az elutasított menedékkérők hazatoloncolása, az erős határvédelem vagy annak az egyenlőtlenségnek a feloldása, hogy a migrációs nyomás nem egyenlő mértékben éri a különbő EU-tagországokat. A déli és a keleti tagállamok jobban kitettek ennek, illetve nem mindegyikük hajlandó befogadni migránsokat.
• Brexit: továbbra is a levegőben lóg a kérdés, sikerül-e megállapodni az idei átmeneti év utánra az EU-ból kilépett Egyesült Királysággal. Ez magyarok tízezreit is érintheti. 
• Éghajlatváltozás kezelése. Brüsszel azt tervezi, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok uniós kibocsátását, szemben a jelenleg érvényes célkitűzéssel, ami 40 százalékos csökkentés lenne az 1990-es szinthez képest, közölte egy európai forrás az AFP hírügynökséggel. Ezt sürgette kedden több mint 150 európai nagyvállalat is. 

(Borítókép: Ursula von der Leyen 2020. szeptember 8-án. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)