Bár az Egyesült Államokban a második világháború óta nem volt ekkora a teljes államadósság GDP-hez viszonyított aránya, Donald Trump és Joe Biden egymásra licitálnak pénzszórásban. Biden javaslata a WSJ szerint újabb 5,4 ezer milliárd dollárral növelné a kiadásokat, a Reason szerint viszont ez akár 11 ezer milliárd dollárra is rúghat a következő tíz évben.
A Trump-adminisztráció a koronavírus-járvány időszakában háromezer milliárdos kiadással védekezett, ami ugyancsak példa nélküli az Egyesült Államok történelmében. (Összevetésül: hozzávetőlegesen Jeff Bezos vagyona jelenleg 187 milliárd dollárt ér. Sőt az, hogy egyáltalán így megnőtt Bezos vagyonának tőzsdén jegyzett értéke a válságos időszakban, részben annak tudható be, hogy az amerikai piacra öntött milliárdokat nagyon sokan úgy használták fel, hogy bevásároltak a népszerű cégek, mint például az Amazon részvényeiből.)
Joe Biden költségvetési javaslata kétségkívül minden eddigi elképzelést felülmúl. Ezt a demokrata jelölt további háromezer milliárd dollárnyi új adóból szeretné fedezni, amelyet elsősorban a vállalatokra és a leggazdagabb amerikaiakra vetne ki. Konkrétan a vállalati nyereségadó kulcsát 28 százalékra emelné, ami becslése szerint a következő tíz évben 1,3 ezer milliárd dollár pluszbevételt hozna az államnak. Donald Trump ezt az adókulcsot a korábbi 35-ről 21 százalékra csökkentette.
A vállalati nyereségadó hatását azonban nem olyan egyszerű megállapítani. Kérdéses ugyanis, hogy abból mennyi szivárogna le az árakon keresztül a szegényebb rétegekhez. A Pennsylvaniai Egyetem Penn Wharton csoportjának elemzése szerint összességében bár Biden adótervei nem emelnék közvetlenül azoknak a háztartásoknak az adóterheit, amelyek évente kevesebb mint 400 ezer dollárt keresnek, de az alacsonyabb keresetű háztartások nem tudnák megúszni azokat a mellékhatásokat, amelyek az „alacsonyabb befektetési hozamból” származnak – állapítják meg a kutatók.
Ugyanakkor a Penn Wharton költségvetési modellje arra a megállapításra jutott, hogy Biden javaslatai még így sem térülnének meg tíz év alatt sem. A tervek a szövetségi kiadásokat magasabb szintre emelnék, ami újabb mélypontra juttatná az államadósságot, miközben az jelenleg is történelmi rekordon áll GDP-arányosan. A Wharton-elemzés szerint Biden azt tervezi, hogy tíz év alatt 5,4 ezer milliárd dollárral növeli a kiadásokat. Ebből az oktatásra 1,9 ezer milliárd, az infrastruktúrára 1,6 ezer milliárd jutna. Biden további 1,6 ezer milliárdot tervez az amerikai állami egészségügyre fordítani, miközben a Medicare jogosultsági életkorát hatvanötről hatvanra csökkentené.