Alekszandr Lukasenko Észak-Koreává akarja tenni Fehéroroszországot.

Ezt mondta Paval Latuska, a minszki ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségi tagja azután, hogy az államfő közölte: lezárják a Litvániával és Lengyelországgal közös határt, és megerősítik az ukrajnai határszakasz védelmét.

Az elnök a „Fehéroroszországért” elnevezésű csütörtöki fórumon jelentette be, hogy még több fegyvert adnak a hadsereg kezébe. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem szeretné, ha országa területén háború folyna. Még kevésbé szeretné, ha Fehéroroszország és szomszédai között harcok robbannának ki – tette hozzá. Ezért felszólította a litván, a lengyel és az ukrán népet:

ne engedjék meg esztelen politikusaiknak egy forró háború kirobbantását.

Lukasenko a parlament tagjaival és az állami intézmények vezetőivel tartott találkozóján agresszornak nevezte az Egyesült Államokat és szövetségeseit, amelyek közül Lengyelországot, Litvániát, Csehországot és Ukrajnát nevezte meg név szerint. De úgy vélekedett, nem fognak célt érni.

A fehérorosz hatóságok megakadályozták az ország megsemmisítéséről szőtt forgatókönyv megvalósítását.

Lukasenko egyúttal kijelentette, hogy az augusztus 9-i elnökválasztáson nem történt semmiféle manipuláció. Állítása szerint az alkotmány és az ország törvényei alapján folytatták le a választást, amely teljesen törvényesen zajlott.

Esküszöm önöknek, semmiféle hazugság nem volt a választásokon, nem lehet 80 százalékban meghamisítani egy voksolást.

Beszélt arról is, hogy Belarusznak nincs szüksége a választási eredmények jóváhagyására az Európai Parlament vagy bárki más által. Mint mondta, a külföldi hatalmak kemény gazdasági, pénzügyi és politikai nyomást fejtenek ki országára.

Csak nézzék meg, hogyan adták át a stafétabotot Litvániából Lengyelországba, onnan pedig Ukrajnába. Most úgy gondolják, még egy atombombát robbantottak. Mégpedig Brüsszelben robbantották, az Európai Bizottság csatlakozott, és szintén nem ismeri el a választási eredményeinket.

Az Európai Parlament csütörtökön határozatban ítélte el a fehérorosz hatóságokat, és támogatásáról biztosította az ellenzéket. Az uniós képviselők szankciók bevezetését sürgették Lukasenkóval és a neki támogatást nyújtó Oroszországgal szemben.

Közben Szergej Sojgu védelmi miniszterrel az élén orosz katonai delegáció érkezett Minszkbe. A hivatalos indoklás a két ország részvételével Breszt térségében folyó hadgyakorlat, de sokatmondó a fehérorosz elnök minapi moszkvai tárgyalásáról tett bejelentése:

Arra kértem Vlagyimir Putyint, hogy szállíttasson új fegyvereket Belarusznak. Megvizsgáljuk majd, hogyan és hol kell reálisan megerősítenünk a Szövetségi Államot. Nincs félnivalónk, készen állunk erre.

Lukasenko mítosznak nevezte azt a narratívát, miszerint Belaruszban spontán önszerveződés eredményeként jött létre forradalmi helyzet. Mint mondta, a jelenség nem új, és emlékeztetett rá, hogy a kilencvenes években hasonló események zajlottak le az országban. Az állította, a mostani eseményeket egy évtizeddel ezelőtt, külföldön kezdték előkészíteni, elsősorban az amerikaiak.

(Borítókép: Alekszandr Lukasenko 2020. szeptember 17-én. Fotó: Tut.by / Reuters)