Az Európai Parlament csütörtökön határozatot fogadott el a fehéroroszországi helyzetről. Az uniós képviselők elítélték a fehérorosz hatóságokat, és támogatásukról biztosították az ellenzéket, valamint szankciók bevezetését sürgették Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnökkel, állami erőszakszervezetével és a fehérorosz hatóságoknak támogatást nyújtó Oroszországgal szemben.

Az állásfoglalás szerint az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztást elcsalták, ezért Lukasenko nem tekinthető törvényes vezetőnek. Az elnökválasztással a kormány megsértette az összes nemzetközileg elismert normát. Az Európai Parlament ezért minél előbb hathatós szankciókat követel az EU-tól, Fehéroroszországtól pedig a politikai foglyok szabadon bocsátását és új, törvényes választások kiírását.

A dokumentum egyértelműen agresszív jellegű, nem tartalmaz egyetlen konstruktív vagy végiggondolt elemet sem. Jóindulattal sem vehető komolyan. Érzelmi alapú javaslatok gyűjteménye, zavaros, sehová sem vezet

– kommentálta a határozatot a fehérorosz külügyminisztérium.

A tárca csalódottságát fejezte ki, amiért „az Európai Parlament, amely komoly, objektív és demokratikus szervezetnek állítja be magát, nem tudta megtalálni magában azt a politikai akaratot, hogy saját orránál továbblásson, az egyoldalúságon felülemelkedjen, és ne váljon hagyományos közhelyek túszává”.

A közlemény szerint a határozat a fehérorosz kormányt arról győzte meg, hogy a strasbourgi testület „nem érti a Fehéroroszországban zajló folyamatokat, teljesen elrugaszkodott a valóságtól, amiért még az EU-tagországok állampolgárai is gyakran bírálják”.

A minszki külügyminisztérium szerint „nem ártana, ha az európai parlamenti képviselők rendelkeznének a nemzetközi jog minimális ismeretével, és tiszteletben tartanák más országok szuverenitását”.

Fehéroroszországban folyamatosak a tüntetések az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Lukasenko elnök a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok könyörtelen brutalitással igyekeznek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.

Az Európa Parlament tagjai csütörtökön elítélték az orosz ellenzéki Navalnij elleni merényletet is. Az orosz fél korábban azzal védekezett, hogy nem bizonyítható, hol és mikor kapta az ellenzéki blogger az idegmérget.

Az európai képviselők rámutattak: a mérget csak állami tulajdonú katonai laboratóriumban fejleszthették ki. Ez azt a gyanút kelti, hogy az orosz hatóságok állnak az ügy mögött. De ha mégsem, akkor is valószínű, hogy Oroszország megsértette nemzetközi jogi kötelezettségvállalásait. A képviselők vizsgálatot követelnek a vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalások megsértése miatt.

Kiemelték: a merénylet csak az ellenzékieket elhallgattató hosszú sor egyik eleme, és tökéletesen illeszkedik az orosz kormány politikai koncepciójába. Navalnij korrupció elleni alapítványa több állami vezető külföldön befektetett vagyonát azonosította. Az EP szerint lehetővé kell tenni, hogy ezek az illegális pénzek az unió területén belül blokkolhatók, lefoglalhatók legyenek.