Az Európai Unióegy hónappal ezelőtt javasolta a választások elhalasztását, mert szerinte egyelőre nincsenek meg a „nyílt és tiszta” voksoláshoz szükséges feltételek a dél-amerikai országban. Maduro venezuelai elnök két héttel ezelőtt felkérte az ENSZ-t és az EU-t, hogy küldjenek megfigyelőmissziókat a választásokra, de az unió a múlt héten közölte, hogy ennek előkészítésére már nincs elég idő decemberig.

Venezuelában a parlament az egyetlen olyan testület, amely az ellenzék ellenőrzése alatt áll, de cselekvésképtelen. A kormány által 2017-ben létrehozott alkotmányozó gyűlésben pedig kizárólag Maduro hívei vesznek részt, és azonnali hatályú rendeleteket adnak ki. Juan Guaidó parlamenti házelnök, ellenzéki vezető másfél éve csatázik Maduro elnökkel a hatalomért: Guaidó 2019 januárjában kikiáltotta magát ideiglenes elnöknek, és mintegy 60 ország el is ismerte őt Venezuela legitim vezetőjeként. Maduro azonban kézben tartja a hatalmat, mert maga mögött tudhatja a hadsereg, illetve Oroszország és Kína támogatását.

Maduro azt reméli, hogy győz a parlamenti választásokon, a megfigyelők részvétele azért lenne fontos számára, hogy nemzetközi legitimitást szerezzen a voksolásnak. A nagyobb ellenzéki pártok már bejelentették, bojkottálni fogják a választást, és az Egyesült Államok is előre közölte, nem ismeri el a szavazás eredményét, mert a hatalom valószínűleg csalni fog.
Az elnök egy csütörtöki tévés beszédében közölte: az alkotmány nem engedi meg, hogy máskor legyenek a választások, az új parlamentnek január 5-én már üléseznie kell.

Mi jó viszonyt akarunk az Európai Unióval, de Washington nem engedi meg ezt neki

– tette hozzá.