Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága (Supreme Court of the United States – SCOTUS) a felállítása óta páratlan számú tagból áll, elkerülendő a szavazategyenlőség okozta patthelyzetet. Ruth Bader Ginsburg halála miatt az alkotmánybíróságként is funkcionáló törvényszék most csak nyolc főből áll.
A minden bizonnyal feszült elnökválasztási procedúra során bizonyosan több kérdés is eljut majd erre a szintre, ahol a szavazategyenlőség alkotmányos válságot is okozhat. Ennek várhatóan kicsi az esélye, mivel a bírósági tagok aránya már most is 5:3 a republikánusok javára. Egy republikánus felfogású bíró gyors megválasztásával ez az arány 6:3-ra módosulna, mely helyzet évtizedekre meghatározná az amerikai belpolitikát.
Erre válaszul amerikai demokrata párti politikusok az alkotmánybíróság létszámának bővítését ígérik esetleges elnökválasztási (és szenátusi) győzelmük esetén, amennyiben most a szenátus republikánus többsége megszavazza Donald Trump jelöltjét. Egyikük, Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke úgy fogalmazott:
Az elnökválasztás után az új szenátusnak azonnal lépéseket kell tennie a legfelsőbb bíróság bővítésére. Az elnökválasztás előtti szenátusi szavazás nem demokratikus és egyértelmű megsértése az emberek választott hivatalba vetett bizalmának.
A kialakult helyzet azonban nem példa nélküli. Barack Obama 2016-ban, elnöksége utolsó évében Merrick Garlandot jelölte Scalia helyére, akit végül a szenátus republikánus többsége nem választott meg főbírónak. A republikánusokhoz közel álló elemzők emlékeztetnek, hogy akkor pont a nemrég elhunyt Ruth Bader Ginsburg sürgette a demokraták új bírójelöltjének meghallgatását. 2016 nyarán a The New York Timesnak adott interjújában így fogalmazott:
Az alkotmányban semmi nem mondja ki, hogy az elnök megszűnik elnök lenni a megbízatása utolsó évében.
Létezik ugyan a megválasztott elnök hatalomba lépéséig még hivatalban maradó elődjére vonatkoztatva az úgynevezett „béna kacsa” fogalma, ez azonban egyrészt csak akkor használatos, amikor már bizonyos, hogy a hatalomban lévő elnököt bármilyen okból más váltja a Fehér Házban, azaz a novemberi elnökválasztás és a februári hatalomra kerülés közötti időszakot jelölik így.
Érdemes felidézni, hogy az elnökválasztással egy időben szenátusi és kongresszusi választásokat is tartanak, így a demokratáknak nemcsak az elnökválasztást, hanem a szenátust is meg kellene nyerniük ígéretük teljesítéséhez.
A meglebegtetett lépés, azaz a
politikai hatalom tetszés szerinti gyakorlását korlátozó testületek felhigítása saját emberekkel
szinte egyidős a történelemmel. Julius Caesar volt az, aki először élt ezzel az eszközzel, amikor a római szenátust a saját embereivel töltötte fel.
Ed Markey massachusettsi demokrata szenátor a helyzettel kapcsolatban Twitter-üzenetében leszögezte:
Mitch McConnell precedenst teremtett. Választási évben nem pótoljuk a szövetségi bíróság hiányzó tagját. Ha ezt (McConnell) megszegi, akkor – amennyiben a demokraták kerülnek többségbe a következő szenátusban – el kell törölnünk az obstrukció intézményét és ki kell bővítenünk a legfelsőbb bíróság létszámát.
A legfelsőbb bíróság létszámának felduzzasztása az Egyesült Államokban sem teljesen új ötlet. Elemzők emlékeztetnek: Franklin Delano Roosevelt elnök 1937-ben már próbálkozott ezzel, de nem járt sikerrel, sőt, ez a próbálkozása hosszú évekre megosztotta a Demokrata Pártot is.