Bár a belarusz elnököt a törvények szerint már október 9-én be kellett volna iktatni hivatalába, Alekszandr Lukasenko már ma szerdán letetette az esküt. A szertartás általában fontos állami eseményként nagy nyilvánosságot kap, most zárt ajtók mögött történt.

Belaruszban az augusztus 9-i elnökválasztás óta tüntetnek, miután a vitatott tisztaságú  elnökválasztás után  hirdette ki hatodszor is győztesnek a központi választási bizottság a szavazatok több mint 80 százalékával.

Nem volt ez másképpen szerdán sem. Minszkben, a Győzelem terén többezres tömeg gyűlt össze, Lukasenka távozását követelve. Az egyik transzparensen a „Ha 80 százaléka van, miért fél tőlünk?” felirat volt olvasható. Csuklyás rohamrendőrök többtucatnyi embert őrizetbe vettek, miközben vízágyúval oszlattak. A vízágyúk bevetésekor többen megsérültek – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

Az ellenzék nem ismeri el Lukasenko győzelmét, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig szankciókat készít elő a választás lebonyolításában, és az azt követő tüntetések elnyomásában részt vevő tisztségviselők ellen. A belarusz elnök eddig Vlagyimir Putyin segítségével tudott szembeszállni a tiltakozással – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.

A mindössze 9,5 milliós lélekszámú Belarusz Oroszország számára a NATO-val szembeni ütközőállamként, valamint kőolaj- és földgázszállításainak tranzitországaként fontos – írta az MTI. A múlt heti orosz-fehérorosz csúcstalálkozón Putyin 1,5 milliárd dolláros hitelt nyújtott Lukasenkónak, és a két ország Szláv Testvériség fedőnéven közös hadgyakorlatot tart. A hadgyakorlat részeként szerdán orosz ejtőernyősök érkeztek Fehéroroszországba.