Háborús helyzet alakult ki az Örményország és Azerbajdzsán között fekvő Hegyi-Karabahban, a fegyveres konfliktusnak már civil áldozatai is vannak. A Twitteren közölt videók szerint az azeri tankokat rakétákkal lövik az örmény fegyveres erők, de közleményeik szerint helikoptereket, drónokat is lelőttek. Jereván általános mozgósítást rendelt el, Baku pedig ellenoffenzíváról beszél.
Kihirdették a rendkívüli állapotot, és teljes katonai mozgósítást rendeltek el vasárnap Örményországban, miután polgári áldozatokat is követelő összecsapás volt az örmény és azerbajdzsáni haderő között. Az azeri erők nehéztüzérséggel támadtak célpontokat a Karabah-hegyvidéken,
Martuniban egy iskolát is találat ért, ahol egy nő és egy gyermek is életét vesztette.
Külföldi tudósítások megjegyzik, hogy az azeri és az örmény támogatást élvező erőket egymástól sűrűn aláaknázott senkiföldje választja el, vagyis nem lakott területen húzódik. Ugyanakkor több olyan felvétel is felkerült a helyi közösségi oldalakra, amelyeken a civil lakosságot ért csapásokról számolnak be. A helyi tudósítások szerint a régió székhelyén, Sztepanakertben és a környező falvakban is lövedékek csapódtak be, több ház is megrongálódott, és sebesültek is vannak.
A bakui kormány közlése szerint viszont az akció ellencsapás volt, válaszul arra, hogy az örmény támogatást élvező erők azeri célpontokat támadtak a régióban. A jereváni védelmi minisztérium több olyan videót posztolt, amelyen azeri tankok kilövése látható.
Az első hírek vasárnap reggel jelentek meg a kiújult konfliktusról. Az örmény védelmi minisztérium azt közölte, hadseregük lelőtt két azeri helikoptert, ebből egyet Baku elismert, hozzátéve, azeri katona nem sérült meg az esetben. Híradások szerint az örmények három drónt is lelőttek a vitatott terület légterében.
Az EU-tagállamok nevében Charles Michel súlyos aggodalmának adott hangot, és felszólította a feleket, hogy haladéktalanul szüntessék be a katonai műveleteket, és térjenek vissza a tárgyalásokhoz.
Ez az egyedüli járható út, az egyedüli módja annak, hogy elejét vegyék a konfliktus elmérgesedésének
– írta Twitter-üzenetében az Európai Tanács elnöke.
A magyarországi örmény közösség hivatalos képviselete is gyors beavatkozást sürget:
Felszólítjuk a nemzetközi diplomáciát, hogy azonnal és határozottan lépjenek fel és tegyenek meg minden tőlük telhetőt az azerbajdzsáni agresszió eszkalálódásának megakadályozására.
Avanesian Alex, az Országos Örmény Önkormányzat korábbi elnöke az Indexnek elmondta, hogy a jereváni védelmi minisztérium és az örmény államfő is nyugalomra intett, arra kérve a lakosságot, hogy senki ne tegyen önkényes lépéseket: ne utazzon a határra, és ne próbáljon beavatkozni a harcokba. Egyelőre az önkéntesek behívásáról sincs szó, csak a hivatásos haderőt helyezték készültségbe.
A diaszpórában élő örmények minisztériumi szintű szervezete pedig a világ örményeihez írt körlevélben adott hírt a jereváni kormányfő, Nikol Pasinján üzenetéről:
Ki kell állnunk nemzetünk és hadseregünk mellett, szent anyaországunk védelmében. Győzni fogunk.
Mindegy, minek nevezzük, mert a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozó, de szinte száz százalékban örmények lakta terület önállóságát a világ egyetlen ENSZ-tagországa sem ismeri el, csak az olyan hasonló szakadár államok, mint a Grúziából kiszakadt Abházia és Dél-Oszétia vagy a Moldova közepén önállósodott Transznyisztria.
Pedig de facto már több mint negyed százada független államként működik. 1991. szeptember 2-án kikiáltotta ki önállóságát, ami történészek szerint a helyzet kezelésére képtelen Szovjetunió széthullásában is döntő szerepet játszott. A szovjet érában szőnyeg alá söpört nemzetiségi ellentétek olyan elemi erővel törtek felszínre, ami előbb a szumgaiti pogromhoz vezetett, majd egy Örményország és Azerbajdzsán közti, hadüzenet nélküli háborúvá fajult.
Becslések szerint a hat évig tartó vérontás 40 ezer áldozatot szedett, egymillió menekülttel súlyosbítva a helyzetet. Nincs olyan család, amely ne gyászolna a harcokban elesett rokont.
Legutóbb júliusban csaptak össze az azeri és az örmény fegyveres erők, akkor a két ország államhatáránál, a Tovuz-térségben követelt áldozatokat a konfliktus. Baku akkor hangsúlyozta, hogy az összetűzést az örmény tüzérség kezdte, míg Jereván keleti szomszédját hibáztatta, mondván, azeri fegyveresek egy terepjáróval megpróbálták áttörni a határt. A hivatalos adatok szerint a négy napig tartó konfliktusban öt örmény és tizenkét azeri katona, közöttük egy tábornok vesztette életét.
A nyári villongást külön érdekessé tette, hogy a felek kivételesen nem csak egymást, de a koronavírust is hibáztatták. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, aki korábban szintén elkapta a betegséget úgy fogalmazott, hogy
minél inkább terjed a járvány és minél rosszabbra fordul a szociális-gazdasági helyzet Azerbajdzsánban, annál erősebbé válik az örményellenes militarista retorika az ország katonai-politikai vezetésében”.
Hasonlóan nyilatkozott Azerbajdzsán államfője, İlham Aliyev is.
Júliusban mindkét államban bezuhant a gazdaság a járvány következtében, Azerbajdzsánt ezenkívül az olajár tavasz óta tartó zuhanása is sújtotta, mindez pedig kiélezi a két ország közötti feszültséget. Általában elmondható, hogy az örmény és az azeri gazdaságok helyzete szinkronban állnak a Hegyi-Karabahban kiújuló konfliktusokkal. A nyári összetűzést megelőzően, 2016-ban szintén gazdasági és szociális problémák vezettek fegyveres összecsapáshoz.
A három évvel ezelőtt, Hegyi-Karabahban tartott népszavazás eredményeként a török eredetű Karabah nevet az örmény Arcahra cserélte a köztársaság, amely nemzeti lobogójában is megemlékezik a kegyetlen háborúról. A három színű zászlón ugyanis a piros a kiontott vért szimbolizálja.
Egy évvel később a szomszédos Azerbajdzsánban is az urnákhoz járultak. Az ottani elnökválasztáson pedig İlham Aliyev államfő a „Jereván ősi azeri föld” kártyát is kijátszotta. És ha vetünk egy pillantást az évente két százalékponttal növekvő azeri katonai kiadásokra, félő, hogy a bakui vezetés ezt komolyan is gondolja.
Mint ahogy az örmény katonatársát 21 éve éppen Budapesten megölő azeri baltás gyilkos Ramil Szafarovból is nemzeti hőst csináltak, és felelősségre vonás helyett alezredessé léptették elő. A döntés után Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, majd több olyan gyanús ügy is előkerült, mint például a Panama-iratok, amelyek egy szála Azerbajdzsántól Magyarországig ér.
Tény, hogy kevés olyan eset volt, amikor magyar zászlót égettek, de a budapesti kiadatási döntés ehhez vezetett Jerevánban. Úgy látszik, az Orbán-kormány számára az Azerbajdzsánhoz fűződő gazdasági kapcsolatok és a gázügylet mindent felülírnak. Ami azért kicsit gáz.
(Borítókép: afp)