A hagyományosan billegő, azaz az elnökválasztás szempontjából kétesélyesnek számító Ohióban csap össze (magyar idő szerint) szerda hajnalban először az amerikai elnök és demokrata párti kihívója. Kilencvenperces vitájukat az Index hajnal 3 órától percről percre tudósításban közvetíti.
Szükség törvényt bont: a koronavírus-járvány miatt még a nyáron visszalépett az indianai Notre Dame Egyetem attól, hogy megrendezze – magyar idő szerint szerda hajnal 3 órakor – Donald Trump és Joe Biden első elnökjelölti vitáját. A beugró az ohiói Cleveland és az ottani Case Western Reserve University, valamint a Cleveland Clinic, a vitát szervező és pártfüggetlen Elnökjelölti Viták Bizottságának (CPD) egészségbiztonsági együttműködő partnere. A Cleveland Clinic Ohio vezető, magánkézben lévő kórházközpontja több tízezer alkalmazottal.
A koronavírus-járvány már több mint 7 millió embert fertőzött meg az Egyesült Államokban, és több mint 200 ezren haltak bele a szövődményeibe.
Trump és Biden is távolságtartással vitázik majd egymással 90 percen keresztül, és a jelenlévők számát is korlátozzák járványügyi megfontolásokból.
A legutóbbi felmérések átlagában Biden 6,8 százalékponttal vezet Trump előtt, de Ohióban csak 3,3 százalékpont a különbség. Márpedig számos elemző szerint Bidennek bőven több százalékponttal kellene nyernie országosan a leadott szavazatokban ahhoz, hogy a leglényegesebb ponton is az elnök fölébe kerekedjen: az elektori szavazatokban. Amerikában ugyanis az egyes szövetségi államokat kell megnyerni, ugyanúgy, ahogy (asztali)teniszben is az egyes szetteket, nem pedig több találatot kell elérni. 2016-ban Hillary Clinton hárommillióval több voksot kapott Trumpnál, mégis veszített.
A november 3-i választások végeredményében döntő szerepe lehet annak, hogyan voksol az amerikai Közép-Nyugat. 2016-ban három államon múlt végül a választás kimenetele, közülük kettő – Wisconsin és Michigan – közép-nyugati.
De a 11 milliós Ohio – ahol Trump négy évvel ezelőtt nyolc százalékpontot, csaknem félmillió voksot rávert Clintonra – talán minden más szövetségi államnál fontosabb lakmusztesztje az amerikai politikának:
Elemzők ezt azzal magyarázzák, hogy mindenből van benne egy csipetnyi, amit nagyon amerikainak tartanak:
Magára a már kevesebb mint 400 ezres Clevelandre – amelyben a II. világháború után még csaknem egymillióan laktak – ugyanakkor kevésbé jellemző, hogy összetétele leképezné az amerikai társadalmat. A feketék (afroamerikaiak) például a lakosság felét teszik ki, miközben az országban átlag 12,7 százalékban élnek.
Ahogy Ohióra, Clevelandre is jellemzők voltak a közép-európai bevándorlók, akik közül sokan még az Osztrák–Magyar Monarchiából érkeztek. Így a várost korábban jelentősebb, de még ma is fontos magyar közösség is lakja; korábban bezárásra ítélték, majd újranyitották a Szent Imre magyar katolikus templomot.
A vitákat több mint 30 éve a CPD szervezi, de a részleteket egyezteti a kampánycsapatokkal. Az első szópárbaj moderátora Chris Wallace, az általában ugyan Trump-párti, jobboldali Fox News hírcsatona műsorvezetője lesz. De történetesen épp Wallace nem tartozik az elnök kedvencei közé, és azt gyanítja róla, Bidennek kedvez majd. Az elnök a Twitteren – ahol több mint 86 millióan követik, mit tesz közzé – ezért most inkább egyik kedvenc Fox-műsorából, a Hannity Show-ból tett közzé neki tetsző részleteket:
Wallace egyébként négy évvel ezelőtt Clinton–Trump-vitát is moderált.
Nyolc éve most fordul elő először, hogy hivatalban lévő elnök is vitázik: 2012-ben Barack Obama szállt szócsatába republikánus kihívójával, Mitt Romney-val.
2004-ben Cleveland már adott otthont alelnökjelölti vitának.
Trump és Biden kilencven percen keresztül, hat témában próbálja majd állni a sarat riválisával szemben.
A CPD egy hete hozta nyilvánosságra a hat témát, amelynek 15-15 percet szentelnek majd.
Ezek a következők:
Érdekli az elnökválasztás mélyebben is? Hallhassa meg podcast adásunkat és tartson velünk szeptember 30-án hajnali háromtól, amikor Percről-percre követjük nyomon az elnökjelölti vitát.
(Borítókép: Stephen Maturen/Getty Images)