– mondta többek között Joe Biden Donald Trumpról, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök bábjának és rasszistának is is nevezett az amerikai elnökjelöltek első, clevelandi vitáján, amelyet magyar idő szerint szerda hajnalban tartottak.

Másfelől a demokrata kihívó folyamatosan Trump támadásainak kereszttüzében töltötte el azt a 90 percet, amelyen hat, előre megadott témában ütköztették álláspontjukat Chris Wallace, a Fox News jobboldali hírcsatorna műsorvezetőjének moderálása mellett. Alaposan feladták a leckét neki, volt, hogy Trump nyíltan vele vitatkozott, Wallace pedig rendreutasítgatta az elnököt, hogy hagyja Bidennek befejezni a mondanivalóját. A hat téma a következő volt:

1. A legfelső bíróság körüli politikai vita. Trump bizonygatta, hogy nem három évre választották meg, joga van rá, hogy elnöksége vége felé is konzervatív bírónőt, Amy Coney Barrettet jelöljön a liberális Ruth Bader Ginsburg utódjául.
2. A koronavírus-járvány kezelése; 7 millió a fertőzöttek száma, 200 ezren meghaltak. Biden szerint Trump ezt elszúrta, az elnök szerint kihívója alatt még rosszabb lenne a helyzet. Trump, mint korábban is, Kína-pestisről beszélt.
3. Gazdaság, amiről gyorsan Trump kínos adóbevallási ügyére terelődött a szó.
4. Etnikai kérdés. Biden azt mondta Trumpra: ez az ember rasszista. Azon vitatkoztak, a szélsőbal vagy a szélsőjobb forgatja-e fel jobban Amerikát, illetve ki mennyit tesz a feketékért, ki akar törvényességet és rendet. Biden szerint rendszerszintű igazságtalanság uralja az országot; a kérdés George Floyd májusi halála óta kiélezetten jelen van az amerikai közéletben. – Ki sem mered mondani, hogy rendfenntartás, mert elveszítenéd a radikális baloldalt! – vágta Biden fejéhez Trump.
5. Az elnöki teljesítmény kérdése. Biden legfontosabb bejelentése az egész vita alatt: ha elnök lesz, az Egyesült Államok ismét csatlakozik a párizsi klímavédelmi egyezményhez.
6. A választások integritása. Trump ismét visszautasította, hogy elfogadja a választási eredményt, ha az számára kedvezőtlen lesz; csak reméli, hogy tisztességes lesz a voksolás. Mindketten szavazásra biztatják a híveiket.

Példátlanul durva szópárbaj 

A vita legélesebb pontja az volt, amikor Trump a fiával támadta Bident. Ebben kettős játék is volt: az elnök nem Beau-ról, a demokrata politikus már elhunyt, háborús veterán fiáról akart beszélni, akit Biden vehemensen védelmezett, hanem annak fivéréről, Hunterről, felemlegetve kokainügyeit is, illetve azt, hogy Biden alelnöksége révén jutott jó állásokhoz. 

Ez volt történelmünk legkaotikusabb és támadásokkal leginkább teli elnökjelölti vitája 

– vont mérleget az Indexnek adott gyorsértékelésében Mitchell McKinney, a Missouri Egyetem politikai kommunikációs intézetének igazgatója. Szerinte Trump ingerlékeny, hisztis elnök benyomását keltette, aki folyamatosan támadta Bident, magára haragítva Wallace-t is.

 

McKinney Biden javára írja, hogy a nem túl jó debattőri képességekkel megáldott politikus ezúttal nagyobb baki nélkül megúszta, nem sült bele a mondandójába. Így nem adott muníciót a Trump-kampány gyakori állításához: nem jók már képességei, alkalmatlan lenne elnöknek. 

De az amerikai kommunikációs szakember szerint ez nem mehet így tovább. 

A legnagyobb vesztes az amerikai közvélemény, amely 90 perc civakodásnál nem látott többet. A ma éjjel látott teljesítmény teljesen elfogadhatatlan lesz a következő vitán, amelyen polgárok is kérdezhetnek majd. Talán az ő jelenlétük civil mederbe tereli majd azt. 

Hasonlóan vélekedett megkeresésünkre Dobozi István, a  Világbank volt vezető közgadásza. Az amerikai fővárosban élő szakértő szerint „az amerikai elnökválasztások történetének legszínvonaltalanabb és legkaotikusabb televíziós vitájának voltunk a szemtanúi”. 

Ha a vívás versenyszabályai érvényesültek volna Donald Trump és Joe Biden elnökjelöltek vitájában, akkor a kettős vereség lett volna a méltányos kimenetel.

– fogalmazott Dobozi István. A közgazdász emlékeztetett arra, hogy a hátralévő hetekben még két vitát kell az amerikai választóknak „elszenvedniük”. 

„Joe Bidennek volt nagyobb a vesztenivalója” – folytatta Dobozi István, a demokrata jelölt ugyanis a közvélemény-kutatásokban már jó ideje komolyan vezet Trump elnökkel szemben, még a kritikus fontosságú, Trump által négy éve behúzott rozsdaövezetbeli államokban, mint Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban is.

Trumpnak mint hátrányos helyzetben lévő underdognak agressziven támadnia kellett.

– elemezte az elnök kommunikációs stratégiáját Dobozi. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a vírushelyzet súlyosbodása és a rossz gazdasági helyzet közepette Trumpnak a tv-viták jelentik az utolsó szalmaszálat, amelybe a győzelem halvány reményében még kapaszkodhat.

Ezzel a háttérrel Bidennek nem kellett sziporkáznia a vitában, csupán arra kellett törekednie, hogy ne kövessen el kínos elszólásokat, s ezáltal a választók többsége szemében kielégítően jónak tűnjön, megüsse az elnöki mércét.

– tette hozzá. Dobozi szerint a felkészületlenül és fölöttébb fegyelmezetlenül szereplő, védekezésre szorított vitapartnere ellen sikerült ezt a minimális célt elérnie, s ezzel újabb, jelentős lépést tett az elnökség megkaparintására november 3-án. 

– ezt már Felcsuti Balázs Bostonban élő közgazdász, publicista mondta az Indexnek. A szakértő szerint a vita annyira buta volt, hogy lehetetlen megállapítani, hogy melyik jelöltnek kedvez majd.

„Nem hiszem, hogy ez a vita sokat fog nyomni a latba. Sőt, meglepődnék, ha lenne még egy forduló ezek után” – tette hozzá Felcsuti Balázs, hozzátéve, jelen állás szerint az is eredmény lesz, ha sikerül megőrizni a választás tisztaságát. A járvány miatt várhatóan sokan levélben fognak majd szavazni, márpedig Trump a vita alatt többször is jelezte, hogy a csalás kockázata miatt elképzelhető, hogy nem fogadja el az eredményt. Felcsuti Balázs elmondta, a kampányban használt retorika a végletekig kiélezi az amerikai társadalmon belüli feszültséget, s a közhangulaton a vita várhatóan sokat ront majd.

– fogalmazott a szakértő, aki szerint az sem kizárt, hogy újabb polgárháború vár az Egyesült Államokra.

Folytatás októberben: Trump és Biden még kétszer vitázik a november 3-i választás előtt. 

(Borítókép: Amerikai elnökválasztási vita 2020. szeptember 29-én. Fotó: Olivier Douliery / Pool / Reuters)